Nicsak, kibeszél!
(És hamarosan a szegénység…)
Pintér Sándor tud valamit. Valami olyan ismeret van a birtokában, amit mi, többiek is sejtünk egy ideje, legföljebb nem akarjuk elhinni. A második Orbán-kormány belügyminisztere azt mondta legutóbb a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumán (SZÉF), hogy az országban jelentősen vissza fog esni a vásárlóerő, szegényednek az emberek, egyre több olyan jelenség lesz, ami a rendvédelmi szervek nélkül nem lesz megoldható.
Honnan tudja ezt Pintér Sándor? Az Azonnali és Radikális Adócsökkentés Kormánya (ARAK) sem a választásai kampányban, sem utána nem ejtett egyetlen szót sem erről. Éppen ellenkezőleg: azzal kábították a zembereket, hogy szép új világ virrad ránk, és hogy április 12-én már egy másik országban ébredünk.
Tud valamit Pintér Sándor, vagy esetleg elszólta magát? Utóbbi nem túlságosan valószínű, ő ennél rutinosabb nyilatkozó. Inkább arról lehet szó, hogy neki olyasmi is meg van engedve, amiről a többi kormánytag – vagy bármely Fidesz-közeli potentát – még csak nem is álmodhat.
Pintér Sándornak nem ez az első kibeszélése. Nem sokkal kinevezése előtt egykori kollégáját, harcostársát, Gergényi Péter volt budapesti rendőrkapitányt védte meg a 2006-os zavargások kapcsán. Azt mondta, hogy nem hiszi, hogy Gergényi törvénytelenséget követett volna el.
Lett erre persze nagy fejcsóválás a polgári oldalon, ám Pintér maradt. Mások az övénél jóval ártatlanabb „igazságbeszéd” miatt is távozni kényszerültek, vagy hátrébb léptek eggyel-kettővel.
A nagy kibeszélő tud valamit.
A belügyminiszter meg is magyarázta: szerinte a növekvő szegénység miatt egyre nagyobb lesz a korrupció, nő a gazdasági bűncselekmények száma, több lesz az utcai bűncselekmény, és ezért nyilvánvaló, hogy egyre több lesz a „fegyveres rablástól kezdve minden más”. Mindezek megfékezéséhez, mondta Pintér, elszegényedett rendőrséggel nem lehet nekikezdeni.
Akár azt is gondolhatnánk, hogy Pintér ez utóbbi gondolattal üzent a főnökének. Hogyha ezermilliárdokat ki kell vonni a gazdaságból – lásd Orbán kötcsei beszéde – akkor az októberi választások után jönnek a megszorítások, és ebben a helyzetben a rendőrségre, úgyis, mint az állam erőszakszervezetére, több pénz kell, mint amennyi most van.
Mert nincs elég pénz, a rendőrség nem tudja ellátni a feladatát, azaz nem lesz képes megvédeni a zembereket a zemberektől. Fegyveres rablások lesznek, utcai bűncselekmények, és „minden más”. (Persze az erős, és erkölcsileg feddhetetlen rendőrség majd fellép ezek ellen.)
Talán még vetkőztetős rablások is előadódnak, ahogy az ötvenes évek elején, bár Pintér Sándor ezt nem mondta így konkrétan.
Talán csak gondolta.
Mert valamire biztosan gondolt a belügyminiszter, amikor ezt a meglepő – de egyáltalán nem mulatságos – kijelentést tette.
Megírtam már néhányszor a következő történetet, de nem lehet elégszer. A kilencvenes években, egészen az Orbán kormány színrelépésig, a Kurír Elefánt névre keresztelt melléklapját szerkesztettük Krenner kollégával. Szatirikus politikai melléklap volt az Elefánt – a főnökség, Princz Gábor laptulajdonossal az élen, soha nem szólt bele a munkánkba.
Egyetlen alkalmat kivéve. 1993 végén lehetett, talán 1994 elején. Három nevet mondott a főszerkesztő, kérte, hogy a jövőben róluk ne írjunk semmit: Boross Péter, Pintér Sándor, Orbán Viktor.
Az első két nevet még valamennyire értettem, a harmadik akkor még kakukktojásnak tűnt. Két konzervatív, jobboldali ember és egy, akkor még a másik oldalon álló liberális politikus.
- Miért nem lehet róluk írni? - kérdeztük Szűcs Gábortól.
- Csak - jött a minden igényt kielégítő, ha úgy tetszik, logikus válasz.
Körülbelül két hónap elteltével ismét ukáz a főszerkesztőtől: most már ismét azt írhattok bárkiről, amit jónak láttok.
- Miért?
- Csak.
Valószínűleg e régi szép időkig vezethető vissza, hogy Pintér belügyminiszter most növekvő szegénységről, korrupcióról, bűnözésről, utcai bűncselekményről „és minden másról” értekezhetett a SZÉF fórumán.
Sokat tudhat Orbánékról, hogy ezt büntetlenül megteheti.
És Orbánék is sokat tudhatnak a belügyminiszterről.
Pestiesen szólva, ezek egymás tökét szorongatják.
Nincs ezzel baj, az ő életük. De nekünk, a zembereknek, talán jogunk lenne tudni, hogy ők ketten mit tudnak egymásról?
Föld S. Péter
A cikk eredetije a Klubhálón és a Nolblogon olvasható.
