– Halló, csókolom mindkét kisztihandját. A Dürrögő Darvakkal beszélek?
– Langyos, langyos, langyos...
– Netalántán a Kikapós Kancákkal?
– Meleg, meleg, meleg.
– Hopp, megvan! Kegyedék a Durrbele Masszázsszalon?
– Hideg, hideg, hideg.
– Akkor feladom. Szabad a gazda.
– Én a ksssssssbrzzzzzzz* Minisztérium telefonközpontja vagyok.
– Elnézést, kisasszony, azt hittem, hogy...
– Nem tévedett, uram. Hiszen kis hazánkban momentán nálunk van a legnagyobb kupleráj.
* Pillanatnyi vonalhiba.
– x –
– Halló, ön a Csélcsap Csalogányok telefonszámát hívta.
– Még szép, hogy naná! Egy jó nőci kellene a fülembe...
– Szíves türelmét kérjük, mivel pillanatnyilag valamennyi vonalunk foglalt. A madám jelentkezéséig hallgassa Zatucsek Jenő szerzeményét, a Hópihék táncát... Trallala-trallala...
– Hinnye, beh szépen szól!
– Trillili-trullulu, töff-töff-töff...
– Ahh! Ehh! Ohh!
– Tröllölö-trellele, noah-noah...
– Teljesen bepörögtem a zenéjüktől!
– Trállálá-trillili, daba-daba...
– Jehh! Dobom magam elfele..
– Halló, köszönjük a türelmét. Kit parancsol a telefonhoz? Doriszt? Nellykét? Zulejkát?
– Túrót! Addsza gyorsan a Zatucsek Jenőt!!
