KAJÁN KALÁSZ TIBOR (Miskolc, 1921.): grafikus, karikaturista.
A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1941-ben egyéves kurzust végzett
az Iparművészeti Főiskolán. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. Tanulmányait a
Képzőművészeti Főiskolán folytatta 1945–50 között. 1945-től, a Ludas Matyi
megalakulásától a lap belső munkatársa. 1946-tól a Szabad Száj politikai vicclap is
alkalmazta. Külsősként tanulmányai mellett publikált: Szabad Nép, Nők Lapja, később
Élet és Irodalom, Ország-Világ, Szabad Ifjúság, Színház és Mozi, Béke és Szabadság,
Világ Ifjúság, Csúzli, Képes Újság, Film Fejtörő, Tavaszi Tárlat újságokban. 1963-ban
megvált a Ludas Matyitól és a Tükör munkatársa lett 1963–1976-ig. Rajzolt az alkalmi
humorújságoknak is: Tollasbál, Vidám Képes Esti Hírlap, Autós Szúr. Rendszeresen
foglalkoztatták mint portrést és politikai karikatúra rajzolót, de az irodalmi, illetve
humormellékletek kedvelt alkotója volt a Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava
Magyar Nemzet, Esti Hírlap napilapoknál. 1979-től 1989-ig az Új Tükör, majd a Magyar
Konyha, Grimasz, Képes Hét, Füles, Hahota, Színházi Élet karikaturistája. A
rendszerváltás időszakában (1990) a Hócipő, az Úritök és a napilapok foglalkoztatják.
1995-től a Pesti Vicc humorlapban a Magyar Tudományban, a Magyar Filozófiai
Szemlében, a Lyukasórában rajzolt. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Kaján Tibor:
„Az ember eredendően jó, csak később válik torzzá egy-egy személyét érintő
támadás, sérülés következtében. Csak azt nem tudom, hogy mihez képest vagyunk
jók és torzak.” Munkásságáért több elismerésben részesült.
Díj: 1953: Tolentinó, ezüstkupa, 1964; Boldighera, II. díj, Munkácsy Mihály-díj (1953,
1968): érdemes művész (1975); kiváló művész (1988); Pulitzer-emlékdíj (1992); Aranytoll
(1994); Opus-díj (1994); Magyar Köztársaság tiszti érdemrend (1997).
Kiállítás: Több magyar és külföldi városban, hazai és nemzetközi karikatúraszemléken
megjelent karikatúráival. A MTV Karikatúra című filmsorozata az ő bemutatásával
indult 1970-ben. Meghívták Kölnbe, Borúiba, Bécsbe (1980), Bielefeldbe (1987),
Jeruzsálembe (1995). Önálló kiállítása: Petőfi Irodalmi Múzeum (Bp., 1974); Tata (1975);
Fészek Klub (Bp., 1979); Tanárképző Főiskola (Szombathely. 1979); Tanítóképző Főiskola
(Kaposvár, 1980); Bécs (1980); Műcsarnok, Dorottya u. kiállítóterem (Bp., 1982): Móra
Ferenc Múzeum (Szeged, 1982); Szeged (1984); London (1986); Antibes (Franciao.,
1988): Jeruzsálem (1995); Mini Galéria (Miskolc, 1996). Best of 2004.
Könyv: A békéért (karikatúra), Kaján rajzok (1955); Meglepő táblák (1959); Paprika
(London) 1959, Circus maximus (németül, 1962); Pesti panaszkönyv (Dalmáth
Ferenccel, 1966); Apropos (németül, 1969); Kaján lexikon (1969); Groteszk (1970);
Vigyázat! Film (1973); Kaján képernyő (1973); Zenit és radír (1980); Kaján Tükör (1986),
Rajzolok, tehát vagyok (1996); Micsoda Város (1998), Apropó, kultúra (1999). Moldova
György: Történelemóra (2002), Egy mennyei erő (1959), 30 év krónika (1986), A
kibernetika (1969), A mi kis történelmünk (1930), A repülőszőnyeg utasa (1984), A
robotember (1960), Akasztófa énekek (1964), Amerikai Gestapó (1953), Az abortusz
szigetek (1989), Berda a sírból (1986), Egy százalék (1973), Élettelen élettársak (1983),
Ezt sem én írtam (1983), Figyelem a fiamat (1975), Fölfedeztem a könyvtárat (1978),
Kaján tükör (1986), Ki mondta, hogy ezek versek? (1970), Lélekmelengető (1997),
Leltár (1976), Magyar nyelv (1999), Meglepő táblák (1959), Metropolis (1971), Micsoda
négy nap (1982), Miért lettem pesszimista? (1966), Mindenki benne van (1960),
Minerva családi évkönyv (1976), Múzsák (1974–76), Napút január-február (2006), Ne
hagyd magad lezárni (1985), Nehézsúlyú Sebestyén (1994), Nem csak illemtan (1978),
Nevetni arany (1994), Nevetséges (1979), Nézzünk TV-t (1979), Pesti panaszkönyv
(1966), Sütemény télen nyáron (1986), Színházi holmi (1976), Nyelvjátékok az angol
nyelv tanításához (1982).
Publikáció: Ludas Matyi (1945–63), Szabad Száj (1946–47), Szabad Nép Naptár (1948),
Nők Lapja (1950–74), Szabad Ifjúság (1952), Színház és Mozi (1956), Béke és Szabadság
(1956), Világ Ifjúság (1956), Élet és Irodalom (1960–77), Ország-Világ (1960–62), Csúzli
(1960), Tollasbál (1961), Nők Lapja Kalendárium (1962–70), Képes Újság (1962), Film
Fejtörő (1962), Tavaszi Tárlat (1962), Tükör (1963–76), Ludas Matyi Magazin (1963),
Vidám Képes Esti Hírlap (1965), Plajbász és Paróka (1965–68), Budapest (1966–67),
Groteszk (1969), Képes Sport (1969), Múzsák (1970), Film Színház Muzsika (1970–73),
Néplap (1971–78), Vas Népe (1979), Kisalföld (1971), Gyermekünk (1973), Új Tükör
(1979–86), Rakéta (1980–90), Magyar Konyha (1982–87), Magyar Ifjúság (1983–85),
Világ Ifjúság (1983), Kincskereső (1984), Diáknaptár (1985), Grimasz (1986–87), 3.
Országos Biennálé (1987), Számítógépes Kiállítás Különszám (1988), Képes Hét (1988),
Nemzetközi Karikatúra Kiállítás Katalógusa (1988), Autós Szúr (1988), Füles Évkönyv
(1989), Poén (1989), Magyar Nemzet (1989–96), Hahota (1989–91), Színházi Élet (1990),
Hócipő (1990–98), Népszabadság (1991–2006), Magyar Hírlap (1992–2006), Úritök
(1994), Pesti Vicc (1995–98), Poén (1999), Lyukasóra (2003). Szignó: Kaján.
