1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://aludasmatyi.blog.hu/api/trackback/id/tr444283937
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ludas Matyi újság 2012.03.02. 09:39:32
Élet Menete alapítvány [szerkesztés]Az Élet Menete Alapítvány 20 éve alakult nemzetközi szervezet, amely jelenleg 53 tagországot számlál.[1] Az első rendezvény Budapesten a Duna-parton 2005. áprilisban, valamint 2006. a magyar alapítvány kezdete [2]
Az Élet Menete rendezvényt 2002. óta tartják meg Magyarországon. A fáklyás felvonulást és emlékezést mindig április 16-án tartják (kivéve ha április 16. péntekre esik), ugyanis 1944-ben ekkor kezdődött a magyarországi zsidóság gettókba telepítése. A felvonulásokon zsidókra, romákra, homoszexualitásukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is emlékeznek, akik bátran mentették az üldözötteket.
A 2008. évi megemlékezés a Dohány utcai Zsinagóga előtti téren kezdődött, ahonnan fáklyákkal vonultak végig a „Cipők a Duna-parton” szoborkompozícióhoz.
Az esemény ötlete az Orbán-kormány idején vetődött fel, amikor 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett az emlékező fáklyás felvonulásra javaslatot, amit az Országgyűlés még abban az évben el is fogadott.[3]
1945. januári svéd mentőakció a Duna-parton [szerkesztés]1945. január 8-án este a svéd követség Üllői úti épületéből a nyilasok 154 embert elhurcoltak a Duna-part irányába. Fegyveres rendőrök a svéd követség alkalmazottjának, Szabó Károlynak [4] a vezetésével kiszabadították az üldözötteket. A Jakobovits család tanúvallomása 1947-ben: „A Duna-parton arccal a víz felé álltak amikor a felmentés megérkezett.”[5]
A 154 megmentett között volt Stöckler Lajos és nyolc tagú családja,[6] a Jakobovits család, Ernster Edit[7] és László, Forgács Gábor, Steiner Jakob valamint édesanyja és testvérei, Löw Éva és Klaber Anna. Steiner Jakob apját nem sikerült megmenteni, már 1944. december 25-én a nyilasok a Dunába lőtték. Steiner Jakob apja magyar tiszt és 4 évig hadifogoly volt az első világháborúban az orosz fronton.[8]
Később Stöckler Lajos 1945-1948 között a budapesti Izraelita Hitközség elnöke, 1953-ban a Wallenberg kirakatper egyik vádlottja [2]. Ernster László[9] kémikus később Svédországban a Nobel-bizottság és a Nobel Alapítvány Igazgató Tanácsának tagja lett, Steiner Jakob biológus a jeruzsálemi egyetemen tanított, Löw Éva és Klaber Anna orvosok Bázelben.
Korányi Erwin 2006-ban megjelent életrajzi könyvében megemlékezik 1945. január 8. éjszakájáról amikor megmenekült a nyilasoktól, a Dunába lövéstől. "Váratlaul megjelent rendőrök fegyvert fogtak a nyilasokra. Az egyik magas rangú rendör Szalai Pál volt, aki Wallenberggel együttműködött. A másik rendőrtiszt a bőrkabátos Szabó Károly." "A megmenekült csoportban láttam Stoeckler Lajost is."."[10]
Szalai Pál posztumusz, 2009. április 7-én a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[11][12][13]
2010. augusztus 4-én a Mensch Nemzetközi Alapítvány, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Carl Lutz Alapítvány, a Budapesti Holokauszt Intézet és az Emlékezés 1944-2004 Közhasznú Alapítvány Szabó Károly emléklapot adott ki. Prof. Dr. Szita Szabolcs bevezetője után beszédet mondottak Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony, Dr. Hóvári János nagykövet, helyettes államtitkár, Prof. Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi[14].
Stöckler Lajos nyilatkozata 154 üldözött megmentéséről - köszönettel Szabó Károlynak, irat a Magyar Országos Levéltárban [15]
az Üllői út 2-4. központi szerepe Raoul Wallenberg szervezetében
Az Élet Menete rendezvényt 2002. óta tartják meg Magyarországon. A fáklyás felvonulást és emlékezést mindig április 16-án tartják (kivéve ha április 16. péntekre esik), ugyanis 1944-ben ekkor kezdődött a magyarországi zsidóság gettókba telepítése. A felvonulásokon zsidókra, romákra, homoszexualitásukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is emlékeznek, akik bátran mentették az üldözötteket.
A 2008. évi megemlékezés a Dohány utcai Zsinagóga előtti téren kezdődött, ahonnan fáklyákkal vonultak végig a „Cipők a Duna-parton” szoborkompozícióhoz.
Az esemény ötlete az Orbán-kormány idején vetődött fel, amikor 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett az emlékező fáklyás felvonulásra javaslatot, amit az Országgyűlés még abban az évben el is fogadott.[3]
1945. januári svéd mentőakció a Duna-parton [szerkesztés]1945. január 8-án este a svéd követség Üllői úti épületéből a nyilasok 154 embert elhurcoltak a Duna-part irányába. Fegyveres rendőrök a svéd követség alkalmazottjának, Szabó Károlynak [4] a vezetésével kiszabadították az üldözötteket. A Jakobovits család tanúvallomása 1947-ben: „A Duna-parton arccal a víz felé álltak amikor a felmentés megérkezett.”[5]
A 154 megmentett között volt Stöckler Lajos és nyolc tagú családja,[6] a Jakobovits család, Ernster Edit[7] és László, Forgács Gábor, Steiner Jakob valamint édesanyja és testvérei, Löw Éva és Klaber Anna. Steiner Jakob apját nem sikerült megmenteni, már 1944. december 25-én a nyilasok a Dunába lőtték. Steiner Jakob apja magyar tiszt és 4 évig hadifogoly volt az első világháborúban az orosz fronton.[8]
Később Stöckler Lajos 1945-1948 között a budapesti Izraelita Hitközség elnöke, 1953-ban a Wallenberg kirakatper egyik vádlottja [2]. Ernster László[9] kémikus később Svédországban a Nobel-bizottság és a Nobel Alapítvány Igazgató Tanácsának tagja lett, Steiner Jakob biológus a jeruzsálemi egyetemen tanított, Löw Éva és Klaber Anna orvosok Bázelben.
Korányi Erwin 2006-ban megjelent életrajzi könyvében megemlékezik 1945. január 8. éjszakájáról amikor megmenekült a nyilasoktól, a Dunába lövéstől. "Váratlaul megjelent rendőrök fegyvert fogtak a nyilasokra. Az egyik magas rangú rendör Szalai Pál volt, aki Wallenberggel együttműködött. A másik rendőrtiszt a bőrkabátos Szabó Károly." "A megmenekült csoportban láttam Stoeckler Lajost is."."[10]
Szalai Pál posztumusz, 2009. április 7-én a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[11][12][13]
2010. augusztus 4-én a Mensch Nemzetközi Alapítvány, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Carl Lutz Alapítvány, a Budapesti Holokauszt Intézet és az Emlékezés 1944-2004 Közhasznú Alapítvány Szabó Károly emléklapot adott ki. Prof. Dr. Szita Szabolcs bevezetője után beszédet mondottak Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony, Dr. Hóvári János nagykövet, helyettes államtitkár, Prof. Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi[14].
Stöckler Lajos nyilatkozata 154 üldözött megmentéséről - köszönettel Szabó Károlynak, irat a Magyar Országos Levéltárban [15]
az Üllői út 2-4. központi szerepe Raoul Wallenberg szervezetében