Szabó Józsefből hogy lett Joe Szabo ?
A szabadság mindig vonzott. Ezért 1980-ban családommal elhagytam a kommunista világot. Németországi kitérő után Amerikában telepedtem le. Így lett a Józsefből az új világban Joe . Érdekes a németek folyton Herr Csábónak hívtak. Borzongtam tőle....
Mikor kerültél szoros kapcsolatba a karikatúrával ?
Még itthon a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője, Várkonyi Tibor kérésére. 1979-ben egy nemzetközi értekezletre volt hivatalos Párizsba. A lap tördelője voltam, de számos illusztrációt készítettem más lapoknak is. Nem állt tőlem távol a linómetszés, a plakát készítés és a fotózás sem . Tibor ismerte a múltamat és kért erre az eseményre egy karikatúrát tőlem. Engem is meglepett, hogy e l s ő rajzomat, rögtön 16 ország vette át . Olyan patinás orgánum is , mint a francia Le Monde. Mit volt mit tenni ,erre fel megrajzoltam a életem 2. rajzát is......
Melyik lap volt az első önálló szerkesztésed ?
" Gyermekem" az 1987-ben indított WittyWorld nemzetközi karikatúra művészeti magazin. . A semmiből hoztam létre saját pénzzel. Barátom , Albert Le May kijelentette, hogy egy lap indításához Amerikában alsó hangon is negyedmillió dollárra van szükség ! Elővettem a zsebemből negyed dollárt. --Albert ! Én ebből fogom felépíteni a lapomat. Fogadkoztam. Magam se hittem , hogy 5 gyerekkel a hátam mögött, egy bevándorló munkanélkülinek ........sikerülni fog. De bejött.
Mikor gondoltál e l ő s z ö r arra , hogy a szakmát megleped ezzel az újsággal ?
Már '85 őszén motoszkált bennem. '86-ban már terveztem és 1987- ben összeszedtem minden erőmet és belevágtam. Menet közben annyira megszerettem a karikatúrát, hogy úgy gondoltam ezzel érdemes nekem foglalkoznom. Miután nem volt a műfajnak egy országokon átívelő s z a k m a i l a p j a , úgy gondoltam készítek egyet .
Hány évig élt az újság ? Hány országot tudtál vele megszólítani ?
1987-1999 -ig 12 évet élt meg, az internet megjelenésével vittem csak fel a világhálóra. Ott mindenki ma is megtalálhatja. 103 országban fizették elő. Postai úton terjedt. Kezdetben 36 nemzeti szerkesztőm volt, de ez a szám később 54-re bővült. Szerkesztőim angol nyelven írták a cikkeket. A hősi időkben Dluhopolszky László a Népszava rajzolója képviselte Magyarországot . Később az angolul perfekt ,Békési Joe lett szerkesztő nálam.
Milyen konferenciákat szervezett a lap ? Ennek kapcsán hány országban jártál a 12 év alatt ?
Szakmai konferenciákat szerveztünk. A karikatúra szerepét vizsgáltuk egy-egy térségben. Fesztiválokat készítettünk elő. Most megfogtál ,de úgy érzem a felsorolás menni fog. Először Magyarországon tanácskoztunk még 1990-ben, majd Macedónia következett. Franciaország, Szlovákia,Törökország,Ausztrália, Japán, Kína, USA és végül Kuba zárta a sort. Összesen 81 országot kerestem fel, mint a karikatúra követe...
Az 1990-es nagy sikerű Budapesti Karikatúra Fesztivál létrehozásában milyen szereped volt ?
Már közvetlen a fesztivál előtt lapomban bemutattam Budapestet és reklámoztam a kiállítást, a versenyt. 35 országból hívtam művészeket Budapestre. Megtehettem, hisz az újság erre is alkalmas volt. A fesztivál szakmai szervezője voltam. ha angolul kellene mondanom : c h a i r m a n . Nem fogod elhinni 72 országból küldtek közel 3000 rajzot, amiből 900-at állítottunk ki a Nemzeti Galériában. Jómagam 50 amerikai karikaturistát hoztam Budapestre. Pulitzer-díjasokat ,szindikátus vezetőt mint például Jerry Robinsont.
Elmondhatom neked, azóta sem volt ilyen jelentős karikatúra ünnep Magyarországon. Milyen visszajelzést kaptál ?
Az egész budapesti kiállítás Barbara Bush védnöksége alatt állt. Az amerikai TIME magazin kiragadott egy olyan rajzot, amin péniszeket is lehetett látni. Ezt összehozták Bush asszony szereplésével . Mondanom se kell nagy port vert fel az ügy. Egyben azonban egyet értettek a rendszerváltás gondolatát a hídverést Kelet -Nyugat között megjelenítette.
Akkoriban három dolog volt rendhagyó. A Fesztivált a királyi várban rendezték. A Magyar Nemzeti Galéria adott otthont neki és ne hanyagoljuk el, hogy akkor volt az augusztus 20.-i tűzijáték is. Erre a külföldiek azt hitték, hogy a tárlat része....Erről mit tudsz ?
Ezt nem hallottam, hogy a tűzijáték miattunk lett volna. Ellenben elmondhatom, hogy ilyen rangos helyen még nem rendeztek karikatúra eseményt. Ilyen létszámra sem emlékszem . Összegezve a l e g e k kiállítása volt. Jól sikerült a kis VITA figura premierje is. A rajzokon beutazta az egész világot.
Mint világlátott ember , Mit üzensz a magyar karikaturistáknak ?
Mindenki találja meg a maga helyét. Ha valaki szerencsésebb előbb célba ér.
Igaz-e, hogy a m ű f a j hanyatlásnak indult Amerikában és az egész világon ?
Lehet, hogy ez a hanyatlás á t m e n e t i lehet. Tény , hogy nálunk Amerikában évente 100 sajtótermék megy tönkre. Újságok rövidülnek , formátumuk lesz kisebb. Neves rajzterjesztő szindikátusok tűnnek el, mint például az United Media. Ez volt a Garfield terjesztője is. A legendás C&W szindikátust felvásárolta a New York Times.
A karikatúra állíthatom e l v e s z t e t t e a sajtóban eddig uralt fontos szerepét. Kik billentették ki a sajtó rajzot ?- kérdezhetjük méltán. Nos az egyre népszerűbb fotó, az internet ,a televízió, a kábel tv, az elektronikus játékok egyre félelmetesebb ellenfelei lettek a rajznak. Az interneten mindenki szabadon publikálhat...rajzolhat.Már nem olyan f o n t o s a karikatúra ! Pénzt sem költenek rá annyian.
Szerinted lesz-e reneszánsza a műfajnak, ilyen kihívások között ?
Talán, ha animálják az interneten a rajzokat, de például ez a Washington Post-nál nem jött be. Nem sikeresek az ilyen sorozatok. Más irányba kell fordulni. Ami megy - példa rá a patinás New Yorker - az illusztráció és a portré karikatúra. Úgy tudom itthon Tónió műveli a legjobban....
Lassan ránk esteledett . A Tiffany bezárt. Elcsendesedett a Duna-parti Nagycsarnok is. Megittuk meleg gyümölcslevünket és elindultunk a METRO felé. Volt egy Joe napunk !
Dluhopolszky László