Névjegy

Magyar karikaturisták "Névjegyei"

Balázs-Piri Balázs
Barát József
Békési József Sándor, Joe
Dallos Jenő
Dluhopolszky László
Fenekovács László
Földes Vilmos
Gyöngy Kálmán
Jelenszky László
Krenner István
Lakatos Ferenc
Lehoczki Károly
Léphaft Pál
Marabu
Nemes Zoltán
Pápai Gábor
Rau Tibor
Sajdik Ferenc
Szmodis Imre
Szűcs Édua
Tónió
Varga (Zerge) Zoltán
Weisz Béla
Zsoldos Péter

Ludas Matyi újság

Friss topikok

  • takacsveca93: Ha igazán fantasztikus akciókra és folyamatosan frissülő szórólapokra vágysz, akkor csekkoljatok i... (2017.11.08. 09:55) 1980 01 HAHOTA
  • Ludas Matyi újság: Orblio LACI? BÉLA? (2016.12.09. 23:11) DALLOS JENŐ :/miniatűr könyvek ,sorozat/
  • Gergely Pap: Kedves Laci! A képeid ugyanúgy tetszenek, mint 67-ben a Kossuth nyomdában. További jó egészséget. (2016.11.13. 18:36) Pápai Gábor
  • Feriba: Csak a szöveg tartalmát próbálom előásni! (2016.10.09. 19:38) HALÁSZ GÉZA
  • Feriba: -Azt mondták, szépen mosolyogjak a NAVos ellenőrre! (2016.10.09. 19:34) HALÁSZ GÉZA


Írók, költők – görbe tükörben

Karikatúra: ma is van igény a filozofikus humorú rajzra

2014. október 12., 06:40 szerző: Gábor Gina 
0 hozzászólás
Székesfehérvár - A humorban nem ismerek tréfát - írta Karinthy Frigyes. Nos, elmondható ez azokról az alkotókról is, akik arra vállalkoztak, hogy elkészítsék neves íróink, költőink karikatúráit.

Elvégre a jó karikatúrának is tűpontosnak, kidolgozottnak, mívesnek kell lennie ahhoz, hogy képes legyen hatni. Ha pedig egy-egy neves író, költő a karikatúra témája: nem csak derűt kell fakasztania, hanem a ráismerés élményét is nyújtania kell azzal, ahogy a figura jellegzetességeit vagy az írói attribútumokat ábrázolja... Nos, a Vörösmarty-teremben megnyílt tárlaton kiállító művészek – Dluhopolszky László, Fábry János, Gaál Tibor, Jeney Klára, Keczely Gabriella, Korompay Dóra, Minkó Zoltán, Rádóczy Gyarmathy Gábor, Sándor Róbert, Szabó Sándor Ferenc, Szunyoghy András, Teszák Sándor, Török Tivadar és Vén Zoltán – igen sokféle megközelítéssel fakasztanak derűt: rengeteg találó íróportrét láthatunk. A tárlat megnyitója A határon túli magyar irodalom napjaihoz kapcsolódott, így Vén Zoltán, az egyik neves kiállító, főszervező előadással is igazolta: nem csak grafikusként képes nevetést kiváltani, hanem élőszóban is. Arról beszélt, hogyan határozták meg a humor mibenlétét a híres gondolkodók, de arról is, hányféle fajtája is lehet a humornak – az altestitől a morbidig. Ráadásul – az írókból, irodalmárokból verbuválódott közönség nagy örömére – minden típust egy-egy jellegzetes viccel idézett fel...

Vén Zoltán grafikusművész a humorról tartott előadást, kiderült, rajzban és élőszóban is tud nevetést kiváltani, derűt fakasztani. Fotó: Horváth Renáta

„A nevetséges olyan hiba, amely nem okoz fájdalmat – idézte Arisztotelészt Vén Zoltán, akitől azt is megtudtuk, erre a megállapításra a későbbi gondolkodók is sokat hivatkoztak. Szó esett arról, hogy a nevetés kizárólag emberi sajátosság, a filozófiai, pszichológiai irodalmi megközelítéseket pedig az előadó híres emberekhez fűződő adomákkal is fűszerezte. Arra is kitért, hogy a testi hibával nem illik viccelni (Gyulai Pálról mondták, mindent elért az életben, csak a kilincset nem), de arra is, miért a kis népek váltak híressé humorukról. Megtudtuk, hogy a humorérzék függ az iskolázottságtól. (Kérdés a rendőrakadémia nyelvvizsgáján: Hogy mondjuk angolul, hogy a víziló kártyázik? Mire a vizsgázó: Waterloo Bridge.) Kiderült az is: a humornak van földrajzi helyzete. (A skót a sötétben támolyog haza, zsebében tele viszkisüveg. A lépcsőházban megbotlik, elesik. Feltápászkodva érzi, valami folyik a ruháján, mire kétségbeesetten mormogja: remélem, vér...) És így tovább, mindez csak néhány Vén Zoltán szellemes példáiból. De az előadásból is kitűnt: minden elmélet mulandó – csak a nevetés örök...

Mi arra is kíváncsiak voltunk, mit gondolnak manapság a karikatúráról az irodalmárok és maguk az alkotók? (A karikaturisták közül a megnyitón csak három volt jelen). Úgy tűnik, a karikatúrára volna igény: az internetes közösségi oldalakon szívesen osztanak meg találó rajzokat az emberek, ám a lapokból mára szinte eltűnt a rajzolt humor.

– Az a baj, hogy hosszú idő óta nincs már Magyarországon olyan karikatúralap, mint amilyen a Ludas Matyi volt egykor – mondta Szakolczay Lajos irodalomtörténész, irodalom- és művészetkritikus, akiről szintén láthatunk a tárlaton karikatúrát, amit Vén Zoltán készített. Szakolczay Lajos kifejezetten büszke erre:

– A karikatúra azzal, hogy kifiguráz egy-egy alkotót, megbecsülést ad, mert szinte megemeli az adott személyiség életművét. Torzító fénybe állítja, s így kiemel olyan értéket is, ami hozzátesz a személyiséghez. Az igazi karikaturista filozofikus humorral képes egyedit, jellegzeteset alkotni, ahogyan Vén Zoltán is. Persze, ehhez jól kell ismerni az alkotót és a műveit is – mondta Szakolczay Lajos.

Szakolczay Lajos irodalomkritikus a róla készült rajz társaságában

A karikatúra a képzőművészet egyik ága, ám művelőinek elismerésben nem sok részük akad. Ez a tárlat is pusztán „szerelemből" jött létre: a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) karikatúra szakosztályának tagjait kérték meg, készítsenek humoros portrékat magyar írókról és költőkről. Sok képzőművész inkább hobbiból foglalkozik a műfajjal, mert érzéke, kedve van hozzá. Közéjük tartozik Korompay Dóra festőművész, grafikus is:

– Leginkább festészettel foglalkozom, de erre a területre is szívesen kirándulok – így aztán tíz éve a művészi pályám részévé vált a szatirikus rajzok készítése is – mondta Korompay Dóra, aki Gárdonyi Géza karikatúrájával szerepel. Azt mondja, az író gyerekkora óta az egyik kedvence, ez a kötődés, szeretet inspirálta a ceruzarajz elkészítésekor.

Korompay Dóra gyermekkora kedvencét, Gárdonyit választotta. FOTÓ: GÁRDONYI GÉZA MŰVELŐDÉSI HÁZ

Keczelly Gabriella arra büsz- ke, hogy eredetileg nyomdamérnök ugyan, de – mert gyerekkora óta szenvedélyesen rajzol – most, a karikatúra szakosztályhoz kapcsolódva az alkotásnak is élhet: ceruzarajzot, számítógépes grafikát, humoros fotókat is készít. (Sőt, nemrég egy senior fesztiválon díjat nyert a festményével is.) Erre a felkérésre olyan, játékosságukról, humorukról ismert szerzőket választott, akiket szeret és becsül – például Karinthyt vagy Kosztolányit.

Keczely Gabriella Kosztolányi Dezsőről is készített karikatúrát

A tárlat október 22-éig látható a Vörösmarty Társaság nagytermében, s igazi élményt ad megfigyelni, miként láttatja görbe tükörben egy-egy karikaturista Vörösmartyt, Csáth Gézát, Adyt, Faludit, Örkényt, Csukás Istvánt és a többieket, a híres klasszikusokat és a mai magyar irodalom jeleseit.

Gábor Gina

0 hozzászólás

Ezt már olvasta?

  • Eszperantó: a legkönnyebben megtanulható nyelv2014. október 25. , szombat 06:55
  • 3 hétig még félpályán halad a forgalom a 64-es úton2014. október 24. , péntek 16:25
  • Félelemben, „rabságban” tartotta barátnőjét Zoltán2014. október 21. , kedd 19:48

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aludasmatyi.blog.hu/api/trackback/id/tr146834127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.