Barack Obama terve súlyosan veszélyezteti a demokráciát (Fotó: Reuters/Larry Downing)
Az internetre vonatkozó szabályozás megváltoztatását javasolta Barack Obama elnök. A módosítás lehetővé tenné, hogy megadóztassák az internetet – közvetlenül a fogyasztók fizetnének.

Telefonszolgáltatásként sorolná be az internetet Barack Obama amerikai elnök, ezzel viszont ráterhelődhetne a szektort sújtó 16,1 százalékos adó is – figyelmeztetett a Wall Street Journal. Mint írták, Harold Furchtgott-Roth, a Federal Communications Commission (Szövetségi Kommunikációs Bizottság) korábbi tagja már hónapokkal ezelőtt megmondta, hogy ha Obama sürgetésére valóban átminősítik az internetszolgáltatást, a felhasználók kénytelenek lesznek az internet után is kifizetni a telefonszolgáltatási adót. A gazdasági lap a Progressive Policy Institute (PPI) agytröszt jelentésére hivatkozva azt írta, hogy az állami és helyi szervek is beszállnának a fogyasztók „fejésébe”, ugyanis a szövetségi szabályokon kívül különböző tagállami és helyi adószabályok hatálya alá is tartozna az internet. Az adó jelentős terhet róna a fogyasztókra, a PPI számításai szerint az előfizetők évi 67-72 dollárral – havi 17 dollárral, azaz mintegy 4200 forinttal - fizetnének többet, az állam összes bevétele pedig ebből 17 milliárd dollár lenne. 

Az internet megadóztatásának lehetősége azután merült fel, hogy a múlt hónapban lejárt az ezt tiltó szövetségi törvény. 1998. október 21-én írta alá Bill Clinton akkori demokrata elnök az adómentességet előíró Internet Tax Freedom Actet (ITFA), amely megtiltotta a tagállamoknak, hogy adót vessenek ki az internetelérésre, a forgalomra, az e-mailre és a sávszélességre. A jogszabályt azóta négyszer hosszabbították meg, legutóbb 2007-ben, a republikánus George W. Bush elnöksége alatt. Hét államban egyébként ma is terheli adó az internetet , amelyet még az ITFA aláírása előtt vezettek be. „A szabályozás tervezett változtatása nem segíti elő az internet további terjedését és nem teszi lehetővé mindenki számára az olcsó vagy ingyenes elérhetőséget sem” – hangsúlyozta lapunk kérdésére Hegedüs Zsuzsanna, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos segédmunkatársa. 
Obama otthon nem aggódik a demokráciáért (Fotó: Official White House Photo/Pete Souza)
Az adón kívül az internet semlegességének kérdése is foglalkoztatja az amerikai közvéleményt és a törvényhozókat. Ez arról szól, hogy „minden felhasználónak azonos feltételeket biztosítanak a szolgáltatók. Nem részesíthetik előnyben a fizetős hirdetéseket, nem lassíthatják le a lakossági internetsebességet, nem blokkolhatják az egyes oldalakhoz való hozzáférést, tehát egy nagyvállalat és egy blogot vezető egyetemista számára azonos feltételeket kell biztosítaniuk a szolgáltatóknak” – közölte a szakértő. Hegedüs Zsuzsanna elmondta, az FCC „felügyeli a tiszta versenyt, és neki kell/kellett új szabályozást kialakítania. Jelenleg az internetszolgáltatás az 1996-os telekommunikációs törvény hatálya alá tartozik, amelynek értelmében a területet nem szabad túlszabályozni, ezért az FCC korábbi törvénymódosító törekvései jogellenesek voltak. Ez azt jelenti, hogy a mostani módosítási javaslatot, miszerint az internetszolgáltatást az 1934-es Telecom-törvény hatálya alá helyeznék – és teljes mértékben szabályozható lenne –, nem biztos, hogy a Kongresszus elfogadja, illetve hogy nem ütközik jogi akadályokba”. 

A tervezett amerikai adómódosítás számokban
• 279 millió ember, a lakosság 86 százaléka netezik
• Az állam 17 milliárd dollár bevételhez jutna
• Évi 67–72 dollár pluszköltség az előfizetőknek

Az oroszok kevesebbet fizetnének
Internetadó bevezetését javasolta Oroszországban egy szerzői jogok védelmével foglalkozó szakmai szervezet, amelynek elképzeléséről a Rosszija 24 állami hírtelevízió számolt be csütörtökön. Szergej Fedotov, az Oroszországi Jogtulajdonosok Szövetségének vezérigazgatója elmondta: azt javasolják, hogy mindenki, aki - akár mobiltelefonról, akár asztali számítógépről - kapcsolódik az internethez, havonta 25 rubelt (jelenlegi árfolyamon mintegy 115 forintot) fizessen. Ez évente 300 rubelt (1375 forintot) jelentene a felhasználóknak, de minden egyes eszközzel való kapcsolódás után fizetni kellene az internetadót. A 300 rubel mintegy 5 százaléka annak, amit Oroszországban egy felhasználási pontról költenek évente az internetre. Az oroszországi internetszolgáltatók ugyanakkor ellenzik ennek az adófajtának a bevezetését.

Fejtörést okoz a Google monopóliuma

Az online cégeknek nem szabad visszaélniük domináns piaci helyzetükkel, még ha a keresőszolgáltatásokat – mint a Google – el is kell választani az egyéb kereskedelmi tevékenységektől – erről szavazott november 27-én az Európai Parlament (EP). Erről kérdezte egy pénteki interjúban az EP sajtószolgálata a német néppárti Andreas Schwabot és a spanyol liberális Ramona Tremosát. Schwab hangsúlyozta, a javaslat fő célja, hogy „hogy átfogó stratégia készüljön az európai digitális piac megteremtéséről, ezért az állásfoglalásban összeszedtük az összes olyan területet, ahol ennek érdekében jogszabályjavaslatokra van szükség. Ezek egyike foglalkozik az online keresőkkel. De az adatvédelem, a személyes adatok védelme, a kiberbiztonság, a roaming és a netsemlegesség szintén ehhez a csomaghoz kapcsolódik”. 

„Másokhoz hasonlóan mi is használjuk a Google-t, elismerjük a céget, és tudjuk, hogy szolgáltatásaik sokat javítottak mindennapjainkon. De azt is látni kell, hogy a Google nem közszolgáltatás, hanem egy magáncég” – mondta Tremosa. Emlékeztetett, „az Egyesült Államokban a Google-nak van versenytársa, Európában viszont nincs. Az európai kis- és középvállalkozások kiszorulnak a piacról, veszteségesek a tőzsdén, mivel a Google a saját vállalkozásait részesíti előnyben”. „Az internetezőknek mindig a legjobb választ kell kapniuk kérdéseikre. Jelenleg fennáll a veszélye annak, hogy ha egy »kapuőr« a saját szolgáltatásait támogatja, mások számára megnehezíti a versenyt” – tette hozzá.