Névjegy

Magyar karikaturisták "Névjegyei"

Balázs-Piri Balázs
Barát József
Békési József Sándor, Joe
Dallos Jenő
Dluhopolszky László
Fenekovács László
Földes Vilmos
Gyöngy Kálmán
Jelenszky László
Krenner István
Lakatos Ferenc
Lehoczki Károly
Léphaft Pál
Marabu
Nemes Zoltán
Pápai Gábor
Rau Tibor
Sajdik Ferenc
Szmodis Imre
Szűcs Édua
Tónió
Varga (Zerge) Zoltán
Weisz Béla
Zsoldos Péter

Ludas Matyi újság

Friss topikok

  • takacsveca93: Ha igazán fantasztikus akciókra és folyamatosan frissülő szórólapokra vágysz, akkor csekkoljatok i... (2017.11.08. 09:55) 1980 01 HAHOTA
  • Ludas Matyi újság: Orblio LACI? BÉLA? (2016.12.09. 23:11) DALLOS JENŐ :/miniatűr könyvek ,sorozat/
  • Gergely Pap: Kedves Laci! A képeid ugyanúgy tetszenek, mint 67-ben a Kossuth nyomdában. További jó egészséget. (2016.11.13. 18:36) Pápai Gábor
  • Feriba: Csak a szöveg tartalmát próbálom előásni! (2016.10.09. 19:38) HALÁSZ GÉZA
  • Feriba: -Azt mondták, szépen mosolyogjak a NAVos ellenőrre! (2016.10.09. 19:34) HALÁSZ GÉZA

Bayer ZsoltEgy vita (1.)

Álláspont. Érdekes vita zajlik évtizedek óta arról, vajon Törökországot fel lehet-e, fel szabad-e venni az Európai Unióba.

Bayer Zsolt – 2015.10.21. 05:39 

Ez a vita arról a Törökországról folyik, amely Törökország Mustafa Kemal Atatürk óta mégiscsak egy európai típusú, szekuláris állam. Törökország felvételét az unióba leghevesebben Németország, Franciaország és Ausztria ellenzi, legelszántabb támogatója a felvételnek pedig Anglia. Utóbbit természetesen nem elvi szempontok vezérlik, számára Törökország mint egy hatalmas szabad piac jelenik meg. (Ugyanezt jelentettük mi is annak idején, mi, kelet-közép-európai „kis” népek, no meg a nyomorúságunk…)

Ebben a vitában érdekes érveket olvashatunk, és ezek az érvek egyre furcsább fénytörést kapnak most, az Európára zúduló népvándorlás idején. És különösen érdekes és megfontolandó arra figyelni, miképpen érvelnek a török tagság ellen azok a liberális erők, amelyek most körmük szakadtáig védelmezik a közel-keleti migránsok feltétel nélküli és teljes befogadását.

A vitában természetesen megjelennek a hazai érvelések, gondolatok is, amelyek jó része a külföldi érvek ismételgetése csupán, de azért akad közöttük saját gondolat is.

Lássunk néhány idézetet:

Bohács Krisztina a Hetek című hetilap 2004. október elsejei számában ezeket írta:
„Lehet-e a jelenleg még demokráciadeficittel küszködő iszlám állam híd a Nyugat és a Kelet között? Bölcs dolog-e beengedni a törököket Európába, amikor sem földrajzilag, sem kulturálisan, sem pedig vallási szempontból soha nem volt annak része? Vajon mit jelentene ez a lépés az Európai Unió gazdasági és politikai jövője szempontjából? És mit jelentene a terrorizmus elleni harcban? (…) Az európaiak szerint először is azért ne csatlakozzon Törökország, mert nem tartozik Európához. Sem földrajzilag, sem kulturálisan nem része a kontinensnek – az antikvitás öröksége, a zsidó–keresztény etika, a reneszánsz és a felvilágosodás éppen úgy elkerülte, mint bennünket a háremkultúra. (…) Egy további kényes kérdés Törökország esetleges csatlakozása esetén az intenzív török népvándorlás megindulása. A személyek szabad mozgásának elve kétségtelenül a törökökre is vonatkozna – az előrejelzések szerint sokan vágnának neki az ország legreménytelenebb helyeiről a »Nyugatnak«. (Szakértők szerint akár hárommillióan is elindulnának észak-nyugat felé, különösen a nagyon szegény anatóliai térségből.) 
Hozzáteszik: jelenleg körülbelül 15 millió muszlim él az unió területén (csak Németországban 2,5 millió török), akiknek a nyugati társadalomba történő integrációja kevés kivétellel gyakorlatilag teljesen sikertelen volt. (…) Az Európai Unió nem karitatív intézmény – állítják továbbá az ellenzők. A demokráciát sehová sem lehet importálni, a Törökországon belüli politikai fejlődés török belügy. (…) A fentiektől eltérő szemszögből kezeli Törökország csatlakozásának kérdését Barry Rubin Törökország-szakértő, a Global Research in International Affairs Center igazgatója, az izraeli MERIA magazin szerkesztője: ő inkább vallási szempontokat hangsúlyoz. Szerinte Törökország csatlakozásának kérdése továbbra sem választható el az iszlám vallás belső természetétől, még akkor sem, ha a Nyugat az iszlám demokráciamodelljeként tekint Törökországra. Azaz a Törökország–EU kérdésben a vallási vonal kulcsfontosságú szempont, és az is marad, amelyet Európának nem szabad szem elől tévesztenie.”

Nos, a fenti idézetekben minden felmerül, aminek most is fel kellene merülnie: integrációs nehézségek és kudarcok, kulturális és vallási másság, kontrollálhatatlan tömegek elindulása Európa irányába, szegénység, az iszlám belső jellege, terrorizmus stb. De valamiért ez az érvrendszer egyszerűen nem kerül elő a mostani népvándorlás kapcsán, illetve csak olyan összefüggésben kerül(het) elő, hogy akik ezt mondják, azok rasszisták, kirekesztők, iszlamofóbok – a többit már ismerjük. Ismerjük, unjuk, de ettől függetlenül jó, ha tudjuk, hogy mindössze az életünkről, a földrészünkről, a jövőnkről és a gyerekeink jövőjéről van szó.

És akkor most idézzük fel egy igazán kiváló pedigréjű, megkérdőjelezhetetlenül liberális orgánum és szerző gondolatait. Szabó Milán 2013 októberében így értekezett a kérdésről az Európai Parlamenti Szemlében:

„Az eltérő vallási szokások feszültséget generálhatnak az uniós állampolgárok között, ezt nevezzük úgynevezett értékkonfliktusnak. Törökország ugyanakkor szekuláris alkotmánnyal rendelkezik, nincs államvallás. Az alkotmánya elismeri a szabad vallásgyakorlást, sőt, a vallási közösségeket az állam védelmezi. Ugyanakkor az alkotmány szerint vallási közösség nem alapíthat pártot, nem szólhat bele a joggyakorlatba. Ez megnyugtathatja a kedélyeket az EU részéről, mivel így kifejezetten muszlim értéken alapuló törökországi párt nem alakulhat, ezért nem is kerülhet törökországi muszlim párt az Európai Parlamentbe, ami így nem generálhatna további konfliktust. A vallásbeli különbségek tekintetében leginkább lappangási fázisról beszélhetünk: nem elsődleges probléma, nem is manifesztálódott még. A manifesztálódási fázisban kerülnek előtérbe a konfliktust kiváltó okok, amit a felek felismernek. Véleményem szerint a jelenlegi fázis majd akkor lépne manifesztálódási fázisba, ha Törökország teljes jogú EU-tagállammá válna.”

Teljesen világos gondolatmenet, s ami a lényeg benne: a vallási kérdés felvetése. Ugyanis ez a kérdés ma nem vethető fel. Sőt, ha valaki a keresztény kultúrára és alapokra hivatkozik a mai migráció kapcsán, az nagyon könnyen a „szélsőségesek” között találja magát.

- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/38456/Egy_vita_1#sthash.sgXMcFLM.dpuf

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aludasmatyi.blog.hu/api/trackback/id/tr648008705

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lényeglátó 2015.10.24. 05:05:57

Mit reklámoz a majom? „Azoknak a barbárságoknak és elvetemült rémtetteknek, amelyeket az úgynevezett keresztény fajok a világ minden táján és minden nép ellen, amelyet le tudtak igázni, elkövettek, nincs párja a világtörténelem semmilyen korszakában, semmilyen fajnál, bármilyen vad és műveletlen, könyörtelen és szemérmetlen is volt az” A holland gyarmati gazdálkodás története — és Hollandia a XVI. Század tőkés mintanemzete volt— „az árulás, megvesztegetés, orgyilkosság és aljasság felülmúlhatatlan képét tárja elénk”