Cikkünk folyamatosan frissül.
A rendkívüli értekezletről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke korábban elmondta: a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületébe összehívott tanácskozáson Szijjártó Péter, a tárca vezetője mond köszöntőt, majd a kormányfő előadása után konzultációra kerül sor; a magyar nagykövetek is megfogalmazzák kérdéseiket, észrevételeiket.
Külpolitikai irányváltásunk fontos mérföldköve lehet a déli nyitás meghirdetése, erről is társalognak majd.
Szijjártó kezdett
Évenkénti egy helyett két misszióvezetői értekezlet lesz, a világban zajló, felgyorsuló változások miatt – jelentette be Szijjártó. Az egyeztetésben, közös pontok kijelölésében fontos feladata lesz a misszióvezetőknek, azaz a nagyköveteknek.
Orbán támogatását fejezte ki az újítás kapcsán, mondván, a magyar külpolitikai gondolkodásmód meghirdetése után, amely augusztusban történt, érdemes fél év után „kasszát csinálni”, miben voltunk sikeresek, hol sikerült megvalósítani a doktrínaváltást és hol nem.
Egységes szervezetirányítási rendszert vezettünk be, minden külképviseletben megpróbáltuk elérni, hogy egyértelmű legyen, egy helyről jöjjön utasítás, a nagyköveti szintről – mondta. Szakmai konzultációra természetesen szükség van, de az irány megszabása, munkáltatói jogok és koordinálás – ez a nagykövet dolga, ennek a kialakításnak a sikerességét is fel kell mérni.
Jön az új világrend
Önálló külpolitikát folytatni egy más logikájú külpolitikát követően egy kényelmetlen dolog – van, ahol ellenérzéseket szül például egyes nagykövetekkel szemben, hiszen az előző kapcsolatépítési logikához képest – amikor úgy tűntünk fel sok helyütt, mintha egyetértenénk mindenkivel – most más vonalat viszünk, és ezt meg is kell tudni mondani úgy, hogy ne romboljuk le az együttműködést azzal az országgal. Ehhez persze sajátos lelkialkat is kell.
A nemzeti érdekekre alapuló doktrínát amiatt a helyzet miatt állítottuk fel, mert lényegében egy új világrend kialakulását éljük, amikor a gazdaság a világkereskedelem Ázsia erősödő szerepe miatt valóban világméretűvé tétele miatt elkezdett megváltozni a világrend, változnak az erőviszonyok. Ehhez pedig gyorsan kell alkalmazkodni, a lehető leggyorsabban – ez a kormány elvárása a magyar külüggyel szemben.
Dörzsöltség kell
A magyar hajlamos arra, hogy magát nagyon dörzsöltnek gondolja, közben ő az első balek – mondta –, aztán váratlanul érnek minket a hirtelen változások. Ilyen az orosz reláció is, erre példaként hozta fel az orosz-olasz egymilliárdos gazdasági együttműködést, vagy a német-orosz megállapodást. Nem értelmiségi, hanem kereskedelmi dörzsöltség kell, ebben el vagyunk maradva. Egyszerre elvileg tartható álláspontot fenntartani, ami közben az ország gazdasági érdekeit szolgálja, ez a feladat – mutatott rá.
A magyar külpolitikának mindig volt egy arisztokratikus, elitista jellege, ami minőségi külpolitikát jelentett, de ma már más természetű, gyakorlatiasabb minőségi tudásra van szükség, ezzel is szembe kell néznünk.
Jupiter és a kis ökör
Ami jól mutatja a mozgásteret, például hogy a többiek mit tesznek: az olasz miniszterelnök például autonómiát követel Kelet-Ukrajnának dél-tiroli mintára. Gondolkodni még a kis ökörnek is szabad, még ha nem is teheti meg ugyanazt, mint Jupiter.
Nyugati nyitás nincs
Magyarország maga a Nyugat, ide nem tudunk semmit sem kinyitni, mert ott vagyunk. Erről pedig nem a kormányzat vagy a parlament dönt, ez két népszavazással valósult meg: a NATO- és az EU-tagság is ilyen, ezt semmilyen kormányzati politika nem tudja felülírni, ezért értelmetlen szembeállítani a keleti vagy akármilyen nyitással, egyezménnyel. A nyugati integrációt ezért senkinek sincs joga megkérdőjelezni – közölte.
Ugyanakkor a nyugat részének lenni felelősséggel is jár – mondta, hozzátéve: ennek egyik legfontosabb része a közös katonai koalícióban való részvétel; ezért küldtünk gyakorlatozni magyar katonákat például Litvániába, ezért kell részt vennünk az Iszlám Állam elleni katonai fellépésben. Ma ez mutatja meg a leginkább a nyugati elkötelezettségünket.
Közép-Európa mindig az első
Nincsenek barátok és ellenségek, csak érdekek, szokták idézgetni hol De Gaulle-t, hol Churchillt, ezt nem kéne teljesen magunkévá tenni, mert nekünk van egy közép-európai sorsközösségünk a lengyelektől a horvátokig, akikkel közösen szenvedtünk, ez pedig kötelez. Ezért a közép-európai elkötelezettséget mindenképpen figyelembe kell venni az érdekeink mellett – szögezte le.
Volt egy ilyen elképzelés, hogy a mi érdekeink automatikusan egybeesnek azzal a aktuális nagyhatalom érdekeivel, amelynek az érdekszférájába tartozunk, ez nincs így, és nem lehet így a jövőben. Természetes, hogy nem esik egybe a németekével, az amerikaiakéval; ezért nem kell kiélezni a konfliktusokat, csak tudatában kell lenni, hogy ez nem ördögtől való. Hogy ezt mikor kell kimondani, és mikor elfedni, ennek Önök a mesterei – mondta a nagyköveteknek.
Ilyen kapcsolatrendszer kell
Keressük azt a politikát, amellyel a számunkra meghatározó országot érdekeltté tudjuk tenni Magyarország sikerességében, hogy Berlinnek, Washingtonnak, Pekingnek, Moszkvának is érdeke legyen, hogy Magyarország sikeres legyen, ezt kell megmutatni nekik, hogy miért van így.
Németországnak elemi érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen, hiszen akkor lesz sikeres az ide befektetett 20 milliárd eurójuk, mert összekötöttük a magyar ipart a dél-német ipari zónával. Amerikával ezt a hi-tech ipar kapcsán, stratégiai megállapodásokkal tettük meg, cél volt, hogy nagy amerikai vállalatok alkalmazzák a mérnökeinket. Fontos az oroszoknál is: világossá kell tenni, hogy nem vagyunk ellenséges ország, másrészt pontosan kell fizetnünk, mert mi vagyunk a vevők.
Hogy megvan a véleményünk az orosz tevékenységgel kapcsolatban, hogy Ukrajna integritása és a nemzetközi jog számunkra fontos, de ebből nem következik oroszellenes politika, mert akkor elveszti az érdekeltségét Moszkva hazánk sikerességében – sorolta Orbán.
Kínának van stratégiája, és ebben Közép-Európának van szerepe a méretkülönbségek ellenére – mutatott rá a miniszterelnök – mert ezen keresztül tud erős európai pozíciókat kiépíteni. Itt a miniszterelnök a Bank of Chinát és a közép-európai turistaközpontot is itt állította fel.
Egy kis geopolitika
A török reláció nagyon fontos – mutatott rá Orbán. Mint mondta: minden világpolitikai változásnál három dolgot néz: hogy milyen hatással jár a német-magyar, az orosz-magyar és a török-magyar relációban; ez határoz meg minket ezer éve, ezt csak kiegészítette az angolszász felemelkedés. Nem véletlenül fogadtuk idén az orosz elnököt, a német kancellárt és a török miniszterelnököt – mutatott rá a miniszterelnök.
Nem könnyű nemzeti érdekeket szolgáló külpolitikát folytatni egy olyan országban, ahol nincs nagy hadsereg, tömegpusztító fegyver vagy nyersanyagkészlet. Tehát a gazdaságban kell megkeresni az elrugaszkodási pontot, innen meríthetünk magabiztosságot – mondta. Példaként hozta fel a lengyeleket: az ő gazdaságuk a saját lábán áll, és sikeres, amikor az egész EU zsugorodott, ők akkor is növekedtek. Magyarország is a legsikeresebb országok közé fog tartozni – mondta – ebben 2014 a minta, ilyen évek következnek majd – közölte, említette még a javuló külkereskedelmi mérleget a gazdasági növekedés mellett, amely nem hitelfelvétellel, hanem beruházásokon keresztül történt, ez pedig óriási teljesítmény, ehhez pedig jó külpolitika, egy kétharmados összefogás kellett az összehangolt gazdaságpolitikához.
