ÁBRA Kkt, Gyöngy Kálmán 25 év után kiadta a Hahotát.
Sokak kedvence: a Hahota a Pajtás újság mellékleteként negyedévente jelent meg 1980 és 1992 között, és összesen 48 számot élt meg. Most, 2017-ben a Hahota főnixmadárként éledt újra hamvaiból, borítóján Dargay Attila közismert és szeretett figuráival. Ő volt az, aki a legtöbb Hahota borítót tervezte (összesen 25 számét), és az utolsó, 48.-at is.
Arról kérdezzük Gyöngy Kálmán lapkiadót, hogy kiknek szánja elsősorban ezt az újságot?
Gyöngy Kálmán: A tizenéveseknek, mondhatnám filmes nyelven, hogy a 10+ korosztálynak, és akkor már ideértek mindenkit száz éves korig és azon felül... De ez, természetesen nem jelenti azt, hogy a fiatalabb gyerekek ne találnának a lapban szórakoztató anyagot. Hiszen arra ügyelünk, hogy erőszak és pajzánság ne legyen nálunk, legfeljebb csak olyan enyhe formában, ami egy gyerek számára is elviselhető. Nálam az unokám a mérce. Ő pontosan az a korosztály, akire gondoltam a lap újraindításakor.
Sok alkotó és jogutód, köztük Dargay Attila özvegye és jogutódja, Henrik Irén, örömmel vett részt az újság feltámasztásában. A júniusi megjelenésre tervezett Hahota Pörgetőben Dargay képregénynek is örülhettek volna e műfaj kedvelői. Miért csúszik a Hahota Pörgető megjelenése?
Gyöngy Kálmán: Az új, 49. számot viselő Hahota borítóján szerettük volna bemutatni a Hahota 19. számából átvett, Dargay képregénnyel indított Hahota Pörgetőt. Ez azonban elmaradt a szerződéskötések elhúzódása miatt. A Lapkernek nem sikerült időben bemutatni a borítót, és ezért eltoltuk a Hahota Pörgető megjelenését.
A 49. Hahota magazin körülbelül fele részben tartalmaz régi számokból átemelt karikatúrákat, rajzokat.
Gyöngy Kálmán: Igen, és ennek két oka van. Az egyik, hogy azok előtt a nagy alkotóművészek előtt tisztelegjünk, akik sokat dolgoztak a régi Hahotának, és akik már nem lehetnek közöttünk, mint Dargay Attila vagy Balázs-Piri Balázs, akinek fekete-fehér munkáit én színeztem, közel 14 éven át. Színes illusztrációkkal igyekszünk lépést tartani a korral. A másik ok, hogy „egy újszülöttnek minden vicc új”. A mostani tizenéveseknek szeretnénk bemutatni a nagy öregek munkásságát, akik közül sokan ma is élnek és alkotnak, például Sajdik Ferenc, Földes Vilmos és a fiatalabb nagyon sokat foglalkoztatott illusztrátort, grafikust Kelemen Istvánt.
Mi a koncepciója az új Hahotának?
Gyöngy Kálmán: A régit és az újat együtt hozni és szórakoztatni, megnevettetni az olvasókat az új és a régi vicceken. Cél még, mai Hahota gyűjtőket toborozni.
Nem fél attól, hogy a régi poénok újrahozása miatt bírálat éri a lapot, hogy az nem elég szórakoztató, nem elég friss?
Gyöngy Kálmán: Mint már mondtam, az új olvasóknak, akik huszonöt évvel ezelőtt még nem is éltek, az akkori viccek egy része – és itt a régi poénok gondos megválogatásáról van szó – teljesen újnak hat. Kaptam visszajelzéseket tíz év körüli iskolás gyerekektől, akik jól szórakoztak és sokat nevettek az újság olvasása közben, több 40 év körüli régi pajtás is biztosított írásban, fotóval dokumentálva, örül az új Hahotának, és berakta a 49. számot a sorba.
Az olvasóknak, tehát tetszik az új Hahota?
Gyöngy Kálmán: A szerkesztőségbe közvetlenül beérkező visszajelzések az olvasóktól negatív vagy rosszindulatú bírálatot nem tartalmaztak, csak a szakmától marasztaltak el… heves volt. Indokolt bírálatot tudomásul kell venni és változtatni rajta, ha jogos.
Némelyek azért azt állítják, hogy ez a Hahota már nem az a Hahota, amire ők emlékeznek.
Gyöngy Kálmán: Ez a Hahota, az a Hahota! Csak már ők nem ugyanazok. Felnőttek, és másfajta humort preferálnának. A lap indításakor el kellett döntenem, hogy őket, a fizető képes keresletet célzom meg, vagy megpróbálok hű maradni a zsebkönyv hagyományaihoz. Úgy gondolom, hogy én a második, rögösebb utat választottam.
A régi viccek és karikatúrák kapcsán felmerül a jogdíjak kérdése.
Gyöngy Kálmán: Nem merném kockáztatni a jogtalanságot. Még a látszatát is igyekszem elkerülni. Mint „régi motorosnak” rengeteg olyan anyagom van, aminek a közlési jogát az alkotóktól ún. „örök áron” megvásároltam. Balázs-Piri Balázs, nálam lévő anyagai ilyenek. Sok alkotóval és jogutóddal, például Dargay Attila örökösével most kötöttem szerződést. Éppen e szerződések, megegyezések miatt csúszott el, mint említettem, a Hahota Pörgető megjelenése júniusról.
Mi a helyzet a képregényekkel? A régi Hahota olvasóinak nagy kedvence volt Pif, Herkules, Placid és Múzó és sorolhatnám...
Gyöngy Kálmán: Úgy gondoltam, hogy külföldi helyett magyar anyaggal töltöm meg az újságot. Ezért ezeket a régi képregényeket egyelőre nem közöljük le. Természetesen, ha lesz erre igény, akkor a jogok tisztázása után erre is sor kerülhet. Új, magyar képregényeseink, például Varga „Zerge” Zoltán és Őszi Zoltán, de mindenki előtt nyitott a lehetőség. Azt nem csak a képregények kapcsán mondhatom el, hogy egy ilyen újság megalkotásakor elsősorban a szerkesztők ízlése szabja meg, milyen anyagok kerülnek nyomtatásra. Ez, természetesen, nem egyezhet minden egyes olvasó ízlésével, de az olvasókat ismerve jó megközelítést adhat. Ha nem hinnék abban, hogy sikerül a legtöbb olvasónk számára élvezetes anyagot létrehozni, nem vágtam volna bele ebbe a hatalmas munkába, amit egy régi újság felélesztése jelent.
Mi az, ami új a mostani Hahotában a régihez képest?
Gyöngy Kálmán: A rovatokra gondol?
Igen, mert az, hogy a zsebkönyv „kiszínesedett”, az látszik.
Gyöngy Kálmán: Nos, karikatúra és vicc a régiben és a mostaniban is van, ahogyan képregények is. Új, például a „Névjegy” rovat, amely négy oldalban egy-egy karikaturista munkásságát mutatja be, így az új (49.) Hahotában Vill (Földes Vilmos) munkáit. Új, a kiváló portrérajzolók Szénási Ferenc és Tónió, Pápai Gábor foglalkoztatása, és a mai karikaturisták kiválóságai Marabu, Jelenszky László, Szmodis Imre, Weisz Béla, Fórizs Attila, és a többiek színes munkái. A viccek terén azok számítanak újdonságnak, amiknek a tartalma a korra irányul, például számítógép és okostelefonra vonatkozó poénokat is közlünk. Rövid vicces írások, egy csattanóra kihegyezett tárcanovellák sem voltak a régi Hahotában. Terveink szerint ezekkel a nyúlfarknyi írásokkal magát az olvasás örömét népszerűsíthetjük a fiatalok körében.
Miért gondolta fontosnak azt, hogy újra indítson egy lapot a 10+ korosztálynak?
Gyöngy Kálmán: A saját környezetemben is látom, mennyire mások a mostani gyerekek, mint mi ,vagy a gyerekeink voltunk. A mai gyerekek életében a számítógép és a mobiltelefon, az internethasználat révén sokkal hangsúlyosabb, mint a korábbi szórakozási formák, ideértve az olvasást, az újságolvasást is. A Hahota nem titkolt célja a gyerekek és a fiatalok átvonzása, legalább részben, a nyomtatott kiadványokhoz, az olvasáshoz – viccek, poénos kis írások, képregények révén. A kor ízléséhez igazodva tervezünk internetes felületet is az újság számára, amely rendszeresen frissül a kéthavonta megjelenő lappal.
Gyöngy Kálmán, köszönjük az interjút, és sok sikert kívánunk nagy terveihez, és ahhoz, hogy ez a lap igazi siker legyen!
Fedina Lídia
