FŐ AZ EGÉSZSÉG!
(Történik hazánk bármelyik körzeti orvosi rendelőjének várótermében. Beteg 2. a valaha hófehér székek egyikén ül, a vele szemköztin Beteg 1. bóbiskol, majd felriad...)
BETEG 1. Bocsásson meg, átülhetek ide maga mellé?
BETEG 2. Parancsoljon. Kényelmesen ül?
BETEG 1. Köszönöm. Ne vegye tolakodásnak, de olyan ismerős az arca...
BETEG 2. Egy cseppet se csodálkozzék ezen, én is már évek óta figyelem magát.
BETEG 1. Jaj, persze, hiszen eddig szemben ültünk egymással.
BETEG 2. Szintén a Maripen doktornőre tetszik várni?
BETEG 1. Tehát ön is... Ha nem sértem meg vele, mi a panasza?
BETEG 2. Influenzás voltam. De szerencsére szép lassan elmúlt, mialatt itt üldögéltem.
BETEG 1. Akkor miért nem megy haza?
BETEG 2. Sajnos időközben rendetlenkedni kezdett a vérnyomásom. Ha nagyritkán felállok innen, akkor szédülök.
BETEG 1. Várjon csak, akad itt nálam néhány tabletta... Jószívvel adom.
BETEG 2. Nagyon kedves, máris jobban érzem magam.
BETEG 1. Nem akar esetleg ledőlni? Szorítok helyet, szundítson egyet.
BETEG 2. Nem, köszönöm. A postást várom.
BETEG 1. Maga is idehozatja a leveleit a rendelőbe?
BETEG 2. Meg a nyugdíjamat is... Nézze, a kisunokám fényképe. Tegnap küldték be a menyemék. Remélem, hamarosan láthatom őket...
BETEG 1. Úgy érti, hogy egyszer talán majd mi is sorra kerülünk?
BETEG 2. Rettenetesen jó lenne...
BETEG 1. Rettenetesen?
BETEG 2. Igen. Ugyanis rettenetesen fáj a hasam.
BETEG 1. Bocsánat, megengedi?... Ha itt megnyomom?
BETEG 2. Jaj!!!
BETEG 1. Nem akarom megijeszteni, de ez bizony vakbél... Próbálkozzék meg bekopogni azon az ajtón.
BETEG 2. Hiszen ott lóg a tábla:ne tessék kopogni!
BETEG 1. Uram, önt azonnal meg kell operálni! Bármelyik percben perforálódhat a vakbele!
BETEG 2. Most mit tegyek?
BETEG 1. Hm... Megbízik bennem?
BETEG 2. Ne bántson meg, hiszen oly régóta ismerjük egymást.
BETEG 1. Véletlenül nincs magánál egy bicska?
BETEG 2. Tessék, parancsoljon... Óvatosan fogja, mert úgy látszik, az itteni várakozás közben kinyílt a zsebemben.
BETEG 1. Köszönöm. Legyen szíves és gombolja ki az ingét... Most hányja be a szemét...
BETEG 2. Jaj!!!
BETEG 1. Már készen is vagyunk... Ugye, nem is fájt olyan nagyon?
BETEG 2. Ön kitűnően operál, uram.
BETEG 1. Zavarba hoz... Tudja, a sebészeten várakozva lestem el a fogásokat. A kulcslyukon keresztül.
BETEG 2. Csitt! Nyílik a rendelő ajtaja! Elköszönök, mert én következek.
BETEG 1. Téved! Ön utánam jött... Gondolkozzon csak, nyár vége volt.
BETEG 2. Amikor ön tavaly bebotorkált ide, odakünn már sárgultak a falevelek...
BETEG 1. Ne cibálja a kabátomat! Tolakodó!
BETEG 2. Pimasz fráter!
BETEG 1. Nesze!
BETEG 2. Engedje el a fülemet! Odanézzen! Az a kövér nő bement az orrunk előtt!
BETEG 1. A boszorkány! Pedig egy hónapja sincs, hogy itt várakozik...
BETEG 2. Hogy micsoda emberek vannak!