Molnos Péter

Néznénk nagyot, ha egy újság manapság olyan bátor lenne, hogy kortárs művészek kiállításairól közöl humoros karikatúrákat. Mai szemmel bármily meglepő, egy évszázada, sőt, akár még ötven éve is működött ez a recept: budapesti napi-, társasági és élclapokban szinte hetente jelentek meg festők, szobrászok munkáit, a modern és kevésbé modern alkotók tárlatait – nem ritkán a címlapokon - fricskázó rajzos beszámolók, vagyis: az olvasók nem csak tudták, kikről van szó, de a szerkesztők olyan izgalmasnak találták a képzőművészeti élet aktuális eseményeit, hogy a lapok példányszámát e rajzok népszerűségével próbálták növelni.

A jelen feletti értelmetlen busongás helyett inkább elindítok egy sorozatot, melynek minden epizódja egy karikatúra kapcsán mutat be egy-egy tárlatot, képet és festőt, miközben természetesen a korabeli közönség műveltségére, ízlésére, ellen- és rokonszenveire is merész következtetéseket tehetünk.

Rippl-Rónai antiquariuma

Csernek Antal: A sátor alatt, 1906

A rajz szerzője, a Budapesten és Münchenben tanult Csernek Antal elsősorban mint karikaturista vált ismertté a 20. század első harmadában: tekintélyes számú népszerű társasági- és élclapnál dolgozott, hiszen a Pesten megjelenő Urambátyám, a Borsszem Jankó, a Színházi Hét, a Képes Ujság és a Pesti Hírlap Vasárnapja mellett a debreceni Karikás, a marosvásárhelyi Derű és az ungvári Kacsa is megjelentette humoros munkáit.