PICCADYLLI LINE
Emeletes buszok, Temze, eltelt a nap!
A Tower drága volt, a sör viszont remek,
Egyik szemünk sírhat, a másik meg nevet.
A meccsen sem voltunk, bár Chelsea-ben lakunk,
Londontól estére túl részegek vagyunk.
Nagy tömeg a metrón, ez (a) Piccadylli Line,
S a Green parknál felszállt egy pici, fura lány.
Tán sok volt a rumli, hogy nehéz a kabát?
Egy befőző gumi fogta össze haját.
Fáradt kicsi egér, az arca is szürke,
Mára már elég volt, épp mellettünk ült le.
Táskájából kivett egy púder készletet,
Amivel mindenkit mosolyra késztetett.
Szemeit kihúzta, arcára smink került,
Kifésülte haját, a gumi lerepült.
Eltűntek a foltok, s túl volt minden gondon.
Táskájába bújt el a tegnapi London.
Kamaszos vigyorral bámultuk a lányt,
De őt nem zavarta, ez (a) Piccadylli Line.
Bombázóvá érett, majd mobilja csengett,
Megtörve az elvárt, szokott angol csendet,
„Lesz buli, well, O.K.” Majd kis igazítás,
S úgy vonult ki büszkén, mint egy celebritás.
Tátott szájjal lestük, mint Zsuzsannát a vének.
Itt volt, megvolt, elvolt, vége a mesének.
Nálunk rút kacsából ritka a hattyú lány!
Ez itt mindennapos, ez (a) Piccadylli Line.
