Régóta szerettük volna bemutatni olvasóinknak, miként zajlanak a jórészt nyugdíjasok lehúzására szakosodott termékbemutatós rendezvények. Nemrégiben a 19 ezres lakosú Fót városába invitált bennünket egy nyugdíjas olvasónk, aki sokadik alkalommal kapott termékbemutatóra szóló meghívót. Mint mondta, elege van abból, hogy ezek a cégek gátlástalanul verik át a hiszékeny embereket, ezért arra kért bennünket, minél többeknek mutassuk be, hogyan zajlanak az átverések.

Lapunk korábban többször próbált tudósítani az átverésgyanús rendezvények helyszíneiről, ám ettől a lehetőségtől eddig minden esetben elzárkóztak a szervező cégek. Ezért az idősebb korosztálynak meghirdetett fóti termékbemutatón nem fedtük fel kilétünket, hanem némi cselhez folyamodtunk, hogy ne utasítsanak el már a bejáratnál. A rendezvényen olvasónk unokaöccsének adtam ki magam, amit már a bejáratnál kétkedve fogadott a személyi igazolványok alapján listázó szervező.

Parádésra sikeredett a műsor kezdete: a terembe lépve számítógépről a „Táncolj, cigánylány!” című örökzöld nóta bömbölt, ezzel próbálták hangulatba hozni a megilletődött nyugdíjasokat. Fehér inges, nyakkendős fiatalemberek hangosan kiabálva köszöntötték az érkezőket. Ezután színre lépett egy férfi, az ő rabjai voltunk a következő órákban.

– A déli órákban végzünk, lehet, hogy 11-kor, lehet, hogy egykor – keserített el rögtön a Bosnyák László, azaz Laci néven bemutatkozó 30-as előadóművész, aki a termékbemutatót tartotta. Az attrakcióban részt vettek még a Feri, Jani és Petra néven bemutatkozó segítők is.

Laci komplett gálaműsorként vezette fel az agymosást, rögtön közel férkőzött a közönség szívéhez. Ceremóniamesterünk meggyőző, tájékozott fiatalembernek tűnt, kiváló előadói képességekkel, hatásos kommunikációs trükkökkel. A teremben 28-an voltunk, ezt ő is hangsúlyozta, mert kiszámolta, hogy a cégének legalább 700 ezer forintba kerülünk, mivel fejenként 25 ezer forintos ajándék is jár.

A lényegre egyórás agitálás után tértünk rá. Laci előadta: az élet forrása, a jókedv, a tisztaság és az erő nyitja nem más, mint a víz. Beszéde közben lerántotta a leplet egy átlátszó monstrumról, amely egy csodaszámba menő vízszűrő berendezés volt. – Kerámiafejes, mészvázas, szénszűrős – sorolta az elképesztő tulajdonságokat. A termék 300 ezer forintba került, de Laci szerint egy év alatt behozza az árát, mert amúgy megfelelően lúgosított ásványvizet kellene innunk, ami drága.

Jerry a szürke egér, Piroska a gyilkológép

A következő portéka egy hővel tisztító takarítógép volt, ennek a csodája abban rejlik, hogy használatával nincs szükségünk holmi vegyszerekre. Miközben Laci az előnyökről beszélt, teátrális mozdulattal a háta mögé dobott néhány doboz tisztítószert, mondván, ő nem teszi velük tönkre magát. A csodás gépet színe miatt előadónk csak Jerrynek, a szürke egérnek becézte.

Közben Feri, Jani és Petra hangos tapssal buzdította Lacit, beálltak a hátunk mögé, így segítettek a főnöknek. Ha Laci elkiáltotta magát, segédei azonnal tapsolni kezdtek, így az általuk irányított közönség is ünneplésbe fogott. Nem akartam kitűnni, ezért én is tapsoltam. A takarítógép ára amúgy 150 ezer forint volt. Laci végig humorral és visszakérdezéssel tartotta ébren a közönséget, habár ez nem mindenkinél vált be, többen hosszú percekig szunyókáltak.

– Íme itt a gyilkológép, a pusztító! Ismerjék meg Piroskát! – mivel még nem volt eléggé lenyűgözve a megjelent társaság, Laci elővett a pult mögül egy vörös színű takarítógépet, 400 ezer forintért. Rögvest bemutatta, mit tud a csodaeszköz: kiszedett vele némi port az előtte lévő székekből, és körbevitte egy fehér papírlapon. Egyedül hozzánk nem jött oda.

De még ez sem volt elég, Laci rövidesen egy konyhai eszközt rántott elő, amely állítólag mindenre jó. Itt azonban az ügynök apró hibát vétett, kint felejtette ugyanis a termék dobozát, amelyről le tudtam olvasni: Küchenmaschine Superpower 700. Laci kötényt kötött, és főzőműsort tartott az akkor már órák óta étlen-szomjan ücsörgő nyugdíjasoknak. A porondon a hatalmas turmixgépben gyümölcslevet, darált húst, levest, sütni való krumplit készített, az ételeket körbemutogatta, hozzám viszont megint nem jött oda. Talán tényleg csak a koruknál fogva kiszolgáltatottabb fogyasztókat célozzák meg ezeken a bemutatókon? Azt mindenesetre megtudtam, hogy a gép a túlélés záloga: általa vitamint, egészséget kapunk, eldobhatjuk a kapszulákat, s mindez csupán 600 ezer forintba kerül. (Az interneten később megtaláltuk a bemutatott konyhai gépet, egy német webáruház 90 ezer forintnyi euróért árulja.)

Bye Bye lány!

Közben Feri, a segítő kiment, és három borítékkal tért vissza, amelyekben ajándékok lapultak. Ekkor már három és fél órája izzadtunk a teremben, jó, hogy végre rátértünk az igazi átverésre. Sorsolás következett. Az első boríték tartalma egy 100 ezer forintos utalvány volt, amit a 400 ezres Piroska megvásárlására fordíthatott a nyertes. Egy hölgyet sorsolt ki Laci, ő a hír hallatán könnyezni kezdett. A szerencsés fogyasztót rögtön elkülönítették, hogy nyugodtan „regisztrálhasson”. A második boríték egy 210 ezres papírt rejtett, ezt sajnos nem nyerte meg senki. A harmadikat viszont érdekes módon egyszerre heten is megkapták. Ez egy szintén 210 ezer forintos utalvány volt a 600 ezres turmixgéphez, ami így csak 390 ezerbe került, alkalmi áron. Ehhez ráadásul felajánlották a becézett tisztítógépeket is, teljesen ingyen. Mentek is szerződést írni az áldozatok, akik részletfizetési lehetőséget is kaptak. Mivel jómagam nem nyertem semmit, gyanús lettem, mert így is érdekelt a takarítógép. De nem adtak, mert kiderült, limitált széria.

Miután begyűjtötték a gépekre szóló aláírásokat, de nem eresztették még az elfáradt közönséget, következett a birkaprém takaró. Darabja 250 ezer forint, viszont örök életre szól. Ekkor a pult mögül plüssmacik kerültek elő. Laci cége ezt ajándékba szánta annak, aki a leggyorsabban tette fel a kezét. Összesen öt embernek adtak játékot, én viszont hiába próbálkoztam, Laci nekem nem adott plüssmacit. A játékok darabja elmondása szerint 25 ezer forint volt, ez lehet a program elején említett ajándékösszeg. A hangulat ekkor további magasságokba emelkedett: Laci hirtelen lelkendezve pakolta ki az emberek elé a 150 ezres gépet, két takarót és még egy macit. – Mindössze egyetlen apróságot kérünk cserébe a kedvezményesen kínált összes termékért, mert ugye nekünk is 40 százalékot kell adózni – hangsúlyozta, de hogy mi volt az az apróság, már csak egyesével árulták el a potenciális vásárlóknak. Nem sokkal később egy idős hölgytől érdeklődtem, hogy mit írt alá.

– Jól jártam: kétszázötven-valahány-ezer forintot kell csak fizetnem, és minden az enyém lesz, amit mutattak az előbb. Szerencsére részletben is fizethetek, ezért aláírtam – mondta. Ha jól számoltam, hét emberrel kötöttek szerződést ezen a rendezvényen. Miközben fogadott nagynénémmel elhagytuk a termet, a „Bye bye lány” csendült fel a lejátszón.