Valamire készül a Hír Tv vezetősége, mert a napokban a tévé több műsorvezetőt, szerkesztőt azzal keresett meg, hogy át kellene írni a munkaszerződésüket, amelynek új változatában leszögeznék: ha kilépnek a cégtől, másfél éven keresztül nem helyezkedhetnek el rivális médiánál – értesült a hvg.hu.

Hogy miért erőltetik ezt az új szerződést, az esetről beszámoló forrásainkkal nem közölték, de kétféle verziót tartanak lehetségesnek. Vagy újabb átszervezés és fizetéscsökkentés várható a televíziónál, vagy pedig a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó csatornánál így próbálják megakadályozni, hogy a tévé tapasztalt munkatársaiból építsen ki a közmédia egy „ellen-Hír Tv-t”.  A hírtelevíziós szektor lehet ilyenformán az Orbán–Simicska-konfliktus újabb frontja.

Mint arról korábban beszámoltunk, a parlamenti választások után Orbán Viktor élezte ki a konfliktust a párt gazdasági hátországát az 1990-es évek óta építgető és irányító Simicska Lajossal. A „háború” kulcskérdése kormányzati és fideszes források szerint, hogy mi lesz azzal a médiabirodalommal, melyek a milliárdos üzletember Simicska, illetve társai (Fonyó Károly, Liszkay Gábor, Nyerges Zsolt) érdekeltségébe tartoznak. A Népszabadság szeptember elején arról írt, a miniszterelnök környezetében úgy látják: „a megbékélés ára” Simicska médiaportfóliójának „feladása, részben vagy egészben”.

Félévnyi fizetés az elszerződés ára

„Elénk tettek egy szerződéstervezetet, amiben többek között ez szerepelt: ha felmondunk, akkor 18 hónapig rivális céghez nem mehetünk el dolgozni, ha mégis, 6 hónapnyi fizetésünket kell befizetnünk a vállalat számlájára” – mondta egy Hír Tv-nél dolgozó műsorvezető az új feltételekről, és ezt mások is megerősítették, hozzátéve: eddig is volt ilyen kikötés, ám abban az átszerződési tilalom csak fél évre szólt. Úgy tudjuk, egyelőre csak „szondázzák” a kollégákat, mit szólnak az új feltételekhez, mindenesetre a szerződéstervezetet csak megmutatták nekik, egyelőre nem kapták kézhez, nem vihették magukkal.

A tévénél dolgozó források szerint főleg az ismert neveket, a cég számára nehezen nélkülözhető műsorvezetőket, szerkesztőket próbálják „röghöz kötni”. Egyébként az ilyen kikötések nem ismeretlenek a tévéknél, a nyáron az okozott vitát, hogy az RTL Klub műsorvezetője, Ördög Nóra a TV2-höz igazolt: a korábbi munkaadója szerint ezzel megsértette a szerződése versenykorlátozási részét. A Bors arról írt, per esetén a TV2 akár 50 milliót is fizethet az átigazolás miatt. Ugyanis bevett módszer, hogy a jogi vita elkerülése érdekében új munkaadó kivásárolja a műsorvezetőt, szerkesztőt.

Ahogy tehát bevezetőnkben írtuk, a Hír Tv munkatársai vagy fizetéscsökkentéstől tartanak, vagy arra gyanakodnak, hogy munkaadójuk így próbálja megakadályozni, hogy a fejlesztés alatt álló köztévé kollégákat vegyen át tőlük.

Ugyanakkor a hvg.hu két, a közszolgálati médiát fenntartó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál dolgozó, magas beosztású forrásból is úgy értesült, a jövő tavasztól mindenképpen emelni akarják a híradóik számát. Ezért az MTVA-nál már most számolnak a kapacitáshiánnyal, úgy látják, kevés a műsorvezetőjük és újságírójuk. Az MTVA október végén jelentette be, hogy március 15-én elindítják a bulvárosabb, szórakoztatásra fókuszáló Petőfi TV-t, illetve az M4 Sport nevet viselő csatornát. A Népszava azt írta – igaz, ezt az MTVA cáfolta –, hogy a programstruktúra átalakításának ötletét a kormányfő tanácsadója, Habony Árpád dobta be. (Mint arról beszámoltunk, a médiáért folytatott versenyfutásban a kormányfő elsősorban a TV2 iránt érdeklődő Andy Vajnára, illetve a filmproducer barátjára, a miniszterelnök főtanácsadójára, Habony Árpádra támaszkodott Simicskával szemben.)

Most a hvg.hu úgy értesült, hogy a köztévén több híradót, közéleti műsort terveznek. Ötletelés volt forrásaink szerint arról, hogy indítsanak-e egy teljesen különálló hírcsatornát – ez már korábban, Rudi Zoltán köztévés elnöksége idején (2004–2008) is felmerült –, vagy a főcsatorna mellett a tervezett sportcsatornán is legyen minél több híradó. Megkérdeztük erről az MTVA-t, ahonnan a következő választ kaptuk: "a közmédia rendszerében átalakítások zajlanak. Ezen átalakítások érinthetik a közmédia több területét is. Az ön által feltett kérdések jelen pillanatban nem aktuálisak. A Petőfi TV és az M4 sportcsatornára vonatkozó részleteket az előkészítés során folyamatosan ismertetni fogjuk a közvéleménnyel, amint azok biztossá, megvalósíthatóvá válnak". Ugyanakkor a parlament elé került fideszes módosító javaslatból az is kiderül, hogy előírnák a szolgáltatoknak két újabb köztévés csatorna kötelező felvételét a csomagjaikba. Bár az MTVA szerint ezek a kérdések "nem aktuálisak", a tervekről érdekes módon kormányzati szereplők is tudnak már, először egy kormányzati forrás tett róluk említést a hvg.hu-nak.

Mi történik a jobboldali médiában?

Nehéz helyzetbe kerültek a volt pártpénztárnok médiaérdekeltségei, miután a kormány úgy döntött, központosítja az állami hirdetéseket. Ennek lehetett az egyik következménye, hogy a Hír Tv-nél már szeptember elsejétől takarékossági intézkedéseket vezettek be, megszüntettek több műsort, köztük a csaknem 150 adást megélt Retrográdot.

A Lázár János vezette Miniszterelnökség létrehozta az állami kommunikációt központosító Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKH), amely október 10-én kezdte meg a működését. A jövőben az állami tulajdonban lévő vállalatok csakis ennek a szervnek az engedélyével írhatnak ki közbeszerzéseket, tendereket. Az NKH 40-50 milliárdnyi állami kiadásról dönthet – kormányzati források szerint az NKH létrehozása a miniszterelnöki főtanácsadó, Habony Árpád ötlete volt.

Az állami hirdetéseknél több cégnél fordulat állt be az utóbbi időben. Mint azt egy hete kimutattuk, a Simicska és üzlettársa, Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó kereskedelmi rádiók, a Class FM-től és a a közvetett érdekeltségükbe tartozó Music FM-től már megindult az egyes hirdetők kivonulása. Így az egyik legnagyobb költő, a Szerencsejáték Zrt. már „úgy látja”, a monopolhelyzetben lévő, a 18-49-es korosztályban magas hallgatottsággal rendelkező Class FM-ben már „nem tudja elérni célcsoportját, a fiatalokat”. Más állami cégeknél, így a Magyar Villamos Műveknél és a Postánál leváltották a vállalatok reklámpolitikáját is kialakító kommunikációs igazgatókat. A Magyar Turizmusnál pedig átszabják a költéseket: a cég egy hete egy szűkszavú, formális indoklással vonta vissza a nettó 2 milliárd forint keretösszegű belföldi médiavásárlási és médiatervezési közbeszerzését. De nemcsak a költések visszafogása, a reklámadó is jelentős mértékben érinti a jobboldali médiaportfoliót.

A HVG júliusban kiszámolta, a Simicska érdekeltségébe tartozó lapok, rádiók és tévé – a többi piaci szereplőhöz képest – állami hirdetéseknek való kitettsége igen nagy, ráadásul aKreatív médiapiaci szaklap korábbi számításai szerint az állami cégek mostanáig a pénzük nagy részét ebben a körben költötték el. A Figyelő egy két héttel ezelőtt megjelent cikkében úgy számolt, Simicskáék elveszthetik a médiában eddig szerzett profitjuk akár felét is.

Ezzel a tulajdonosok már a nyáron számoltak: az Index szerint a Heti Választól és a Magyar Nemzettől is olyan üzleti terveket kértek be, amikben azt vizsgálták, hogy fenntarthatóak lennének-e ezek a kiadványok hosszú távon állami támogatás nélkül. Ezekből állítólag kiderült: az állami pénzek nélkül a jelenleginél lényegesen nehezebb helyzet állhat elő a működésében. A Magyar Nemzetnél szeptember közepén már volt egy csoportos leépítés: megszüntették a lap brüsszeli tudósítói posztját, majd több újságírótól váltak meg, többek között Ugró Miklóstól, Lőcsei Gabriellától, Torkos Matildtól, Ludwig Emiltől és Kulcsár Annától.

(A cikk megírásában közreműködött: Kósa András.)