Az amerikai diplomáciai botrány kirobbanása óta komoly energiákat öl a kormány abba, hogy a németekkel minél jobb kapcsolatot alakítson ki. A Fidesz vezetői egyre gyakrabban beszélnek a német barátságról, az ezzel összefüggő programokra egy év alatt másfél milliárdot akarnak fordítani. A kormány arra számít, a német ernyő megvédi a nemzetközi konfliktusoktól.
A jelek szerint az Orbán-kormány minden korábbinál szorosabb kapcsolatot akar kialakítani Németországgal. Az elmúlt hetekben a kormány vezetői szinte naponta beszéltek arról, hogy mennyire fontosnak tartják a magyar-német barátságot.
Orbán Viktor egy hónapon belül kétszer járt Németországban, a médiaszerepléseit gondosan megválogató kormányfő több német lapnak is adott interjút. Szijjártó Péter a múlt héten úgy fogalmazott: “Magyarország és Dél-Németország ipara gyakorlatilag összenőtt”, Balog Zoltán egy interjúban arról beszélt: már 1989-ban is úgy gondolta, neki a magyar-német barátságot kell szolgálnia. Az Országgyűlésben pár hete német politikusokat tüntettek ki. Több eseménynek a berlini fal leomlása is aktualitást adott, ennél azonban többről van szó - ahogy azt fideszes forrásaink is megerősítették.
MÁSFÉL MILLIÁRD A BARÁTSÁGRA
A német kapcsolatok fontosságát a kormány az amerikai kitiltási botrány kirobbanása után kezdte el hangsúlyozni. Az amerikai konfliktus miatt a kormány úgy vélte, muszáj külföldi szövetségesek után néznie. A németek logikus választásnak tűntek, Berlinnel a mindekori magyar kormánynak a német újraegyesítés óta hagyományosan jó kapcsolata van.
Ráadásul Angela Merkel német kancellár telefonjának lehallgatása miatt tavaly a németek is konfrontálódtak az Egyesült Államokkal. Az ukrán-krízis kirobbanása után Berlin Budapesthez hasonlóan nem támogatta teljes odaadással a Moszkva elleni szankciókat. Németország ugyanis szintén szoros gazdasági kapcsolatot ápol Oroszországgal, igaz, azóta a német álláspont finomodott.
A kormány arra számít, a német ernyő megvédi a nemzetközi konfliktusoktól. A németeknek az együttműködés akkor lenne igazán előnyös, ha a magyar kormány Brüsszelben nem élne vétójogával a Berlin számára fontos kérdésekben.
A német kapcsolatok erősítése még a Fidesz hétfői frakcióülésén is szóba került. A zárt ülés fő témája a kötelező drogteszt volt, a részvevők szerint Rogán a német kapcsolatokra is kitért. A frakcióvezető az ülés elején a következő hetek fontos eseményeit vette számba, a jövő heti költségvetési végszavazás mellett megemlítette, hogy több politikus számára plusz elfoglaltságot okoz majd a német politikusokkal való találkozás.
A külpolitikai kérdésekben ritkábban megszólaló Rogán maga is járt Németországban. Gulyás Gergellyel, az Országgyűlés alelnökével november végén Berlinben találkozott a konzervatív CDU/CSU-frakció tagjaival. További találkozókat tesz lehetővé, hogy a kormány november közepén a német újraegyesítés 25 éves évfordulója miatt meghirdette a német-magyar barátság évét. Erre jövő év októberéig másfél milliárd forintot különítettek el. Merkel már be is jelentette, hogy februárban Budapestre látogat.
KEDVEZŐ KÉP NÉMET SEGÍTSÉGGEL
A magyar kormány akkor kezdett szorosan beállni a németek mögé, amikor november 6-án Orbán Viktor Münchenbe utazott. A magyar miniszterelnök a Fidesszel szövetséges CSU rendezvényén mondta ki először: a kitiltási botrány mögött az áll, hogy az Egyesült Államok megelégelte a kormány oroszbarát politikáját. Szerinte az amerikaiak főleg azért rágtak be, mert a kormány energetikai kérdésekben együttműködik Moszkvával.
A követő napokban Orbán, illetve külügyminisztere, Szijjártó Péter a németországi szerepléseket használta fel arra, hogy kedvezőbb nemzetközi képet alakítsanak ki a magyar kormányról. A német lapoknak adott interjúkban arról beszéltek, nem közelednek az oroszokhoz. Magyarázni kezdték Orbán tusnádfürdői beszédét is, eszerint a kormány nem tekinti követendő példának az olyan illiberális országokat, mint amilyen Kína vagy Oroszország.
Valószínűleg ezért vette rossz néven a kormány, hogy a Die Weltnyomtatott kiadása nem közölte azt a páros interjút, amelyet Orbán a bajor kormányfővel, Horst Seehoferrel közösen adott november elején. Az interjú csak a lap internetes kiadásában jelent meg, Orbán ebben hosszan beszélt demokratikus elköteleződéséről. Az ügy miatt megszólalt a Miniszterelnökség, Edmund Stoiber korábbi bajor kormányfő pedig felhívta a lap kiadóját.
Még októberben a kormány vezetői sokkal ritkábban találkoztak a német politikusokkal, és a német kapcsolatok fontosságát is kevésbé hangsúlyozták. Orbán, Szijjártó és Rogán nem utazott Németországba, Orbán pedig az MTI szerint csak egy milánói uniós csúcson találkozott Merkellel.
Októberen úgy tűnt, mintha a német kormány is inkább kritikákat fogalmazna meg Orbánnal szemben. Az európai ügyekért felelős német miniszter, Michael Roth budapesti látogatásakor azt mondta: aggodalomra ad okot Orbán tusnádfürdői beszéde. Frank-Walter Steinmeier szocialista külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy figyelmesen követik az Orbán-kormány elleni tüntetéseket. "Természetesen aggódunk, és ezt nyíltan szóvá teszem, amikor kapcsolatba kerülök a magyar kormány képviselőivel" - mondtaSteinmeier egy német lapnak.
