Névjegy

Magyar karikaturisták "Névjegyei"

Balázs-Piri Balázs
Barát József
Békési József Sándor, Joe
Dallos Jenő
Dluhopolszky László
Fenekovács László
Földes Vilmos
Gyöngy Kálmán
Jelenszky László
Krenner István
Lakatos Ferenc
Lehoczki Károly
Léphaft Pál
Marabu
Nemes Zoltán
Pápai Gábor
Rau Tibor
Sajdik Ferenc
Szmodis Imre
Szűcs Édua
Tónió
Varga (Zerge) Zoltán
Weisz Béla
Zsoldos Péter

Ludas Matyi újság

Friss topikok

  • takacsveca93: Ha igazán fantasztikus akciókra és folyamatosan frissülő szórólapokra vágysz, akkor csekkoljatok i... (2017.11.08. 09:55)
  • Ludas Matyi újság: Orblio LACI? BÉLA? (2016.12.09. 23:11) DALLOS JENŐ :/miniatűr könyvek ,sorozat/
  • Gergely Pap: Kedves Laci! A képeid ugyanúgy tetszenek, mint 67-ben a Kossuth nyomdában. További jó egészséget. (2016.11.13. 18:36) Pápai Gábor
  • Feriba: Csak a szöveg tartalmát próbálom előásni! (2016.10.09. 19:38) HALÁSZ GÉZA
  • Feriba: -Azt mondták, szépen mosolyogjak a NAVos ellenőrre! (2016.10.09. 19:34) HALÁSZ GÉZA

Simicska százmilliókat bukhat Orbán terve miatt

 Utolsó frissítés: 

Szerző: 

Címkék: Napi Gazdaság; Heti Válasz; HírTV; MTVA; Simicska Lajos; állami hirdetések; IMG;Magyar Nemzet; Class FM; Orbán Viktor; média;

Nehéz évek várnak azokra az előző kormányzati ciklusban jelentős állami támogatásban részesített jobboldali lapokra, melyek Simicska Lajos érdekeltségébe tartoznak. Ha beváltja a miniszterelnök az ígéretét, akkor ezek a lapok, rádiók elveszíthetik bevételeik egy meghatározó részét. Kérdés, hogy politikailag jól jár-e a Fidesz, ha az állam elengedi a jobboldali média kezét. Úgy tűnik, a Simicska-birodalomhoz tartozó lapokat egyelőre nem lehet pótolni.

Nagyot bukna a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó média, ha egyik napról a másikra kivonná az állam a lapokból, rádiókból, tévéből a hirdetéseit. Ez derül ki azokból az adatokból, melyek oldal- és percalapon, illetve listaáron is rögzítik, hogy ki hol és mennyit reklámoz.

A vs.hu két hete számolt be arról, hogy Orbán Viktor egy, a magukat jobboldalinak valló főszerkesztőknek szervezett beszélgetésen kifejtette: a jövőben ne számítsanak arra, hogy jelentősebb mértékű állami hirdetéshez jutnak, a saját lábukon kell majd megállniuk. Az esetről szintén beszámoló Népszabadság szerint a Simicska érdekeltségébe tartozó Hír Tv-re ésMagyar Nemzetre utalva azt is hozzátette: így nem kell szerepzavarral küzdeniük, „a jobboldali sajtó is lehet kormánykritikus”.

Lejtőre kerültek

Arról azóta is ellentmondó információk vannak, hogy a kormányfő kiknek címezte az üzenetét.

Orbán a Kossuth Rádióban - hova szerelik a mikrofonállványt?

Fotó: 

A találkozón a vs.hu szerint jelen volt Gajdics Ottó a Lánchíd Rádiótól, Borókai Gábor a Heti Választól, Liszkay Gábor és Élő Gábor Magyar Nemzet-, illetve mno.hu-tól; valamint Bencsik András, a Demokratától. A hírportál szerint Orbán Borókai kérdésére fejtette ki a jobboldali médiával kapcsolatos véleményét. A Heti Válasz főszerkesztője azt kérdezte, igazak-e azok hírek, hogy a központi kommunikációs hivatal létrehozásával átrendezik az állami hirdetéseket. Bencsik viszont később azt nyilatkozta, „pénzről nem is volt szó”, és nemcsak a jobboldali sajtó vezetői voltak jelen. (Hogy kik még, azt nem fejtette ki.) A vs.hu szerint Orbán Bencsiket megnyugtatta, az ő lapjának helyzete nem változik, ez azért érdekes, mert a Demokrata nem tartozik Simicska Lajos érdekeltségébe.

Az előző ciklusban 2010 és 2014 között az volt a gyakorlat, hogy a kormány és az állami cégek a reklámbüdzséjüket, egy-egy kommunikációs kampányukat kiszervezték egy-egy magánkézben lévő ügynökséghez, amely aztán megválogatta, hogy hova helyezze ki a hirdetéseket. Ezeken a közbeszerzéseken a legtöbbször az IMG nevű cég győzött, amely a Simicska Lajossal jó viszonyban lévő Patonai Péter tulajdonában van. A kommunikációs szaklap, a Kreatív számításai szerint az állami reklámpénzek jelentős hányada a Simicska és üzlettársai érdekeltségébe tartozó médiában és plakátcégeknél landolt. Így a rendszer fő haszonélvezője többek között a Class FM, a Music FM, a Lánchíd Rádió, a Hír Tv, a Metropol, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz volt.

Az alábbi grafikonon látható, ez a helyzet már a nyár óta változóban van.

Az állami reklámok a Simicska-médiacégeknél 2014 januárja és novembere között (rádió/perc és print/oldal).

Megjegyzés: a Kantar Media a Lánchíd Rádiót és a Hír Tv-t nem figyeli

Fotó: 

Azt egyetlen kormányzati vagy fideszes forrás sem tagadja, hogy az Orbán és a Simicska közti konfliktus egyik kirobbantó oka a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) létrehozása volt, így a mostani kormányfői bejelentés is főleg a milliárdos vállalkozó médiacégeit érintheti. Ebbe a hivatalba vonták össze az állami intézmények és cégek reklámköltéseit, a nyáron pedig több újság is arról írt, hogy az ötlet a miniszterelnök kommunikációs tanácsadójától, Habony Árpádtól származott. Neki már az előző években is feszült volt a viszonya a gazdasági hátország fejével, Simicska Lajossal.

Fájni fog!

Az állami hirdetések elvonása ezeknél a médiacégeknél komoly problémákat okozhat, hiszen bevételeiknek egy jelentős része ebből származott, ráadásul ezeket a vállalatokat is érinti a reklámadó.

A következő táblázat azt mutatja, hogy mennyire függnek az állami reklámoktól (2014. novemberig):

Újság/Csatorna

Listaáras bevétel állami hirdetőktől

(ezer forint)

totál (ezer forint) állami%
Heti Válasz

298 227

716 717

42%

Magyar Nemzet

868 675

2 057 059

42%

Metropol

2 198 077

6 953 744

32%

Class FM

1 760 184

14 213 064

12%

Music FM

265 776

1 888 308

14%

Forrás: Kantar Media

Tehát a nyomtatott lapok sokkal inkább ki vannak szolgáltatva. Az elektronikus médiánál más a helyzet, de ezek nem is közéleti, politikai, hanem kereskedelmi médiumok. Még a szintén kormányközelinek tartott TV2-ben sem ment 10 százalék fölé az állami arány egyik hónapban sem.

Mi 30? Mi mennyi?

Fontos, hogy a táblázatban szereplő listaár nem a tényleges árat jelenti, hiszen az a cégek üzleti titka. A listaár csak azt mutatja, az adott tévé, rádió, nyomtatott vagy online lap mennyire tartja értékesnek a felületét. Minél nagyobb összeget helyez el a piaci reklámozó hirdetésként egy médiumnál, rendszerint annál nagyobb kedvezményt tud kialkudni a listaárból.

A valós ár és a listaár közötti különbséget mi sem mutatja jobban, mint a tévés reklámpiac: míg a Kantar Media listaáras adatai szerint 500 milliárdos a költés, az Ernst & Young 2013-as felmérése szerint 45,6 milliárdnyi hirdetést vásároltak a reklámozók. Azaz a tévéknél a listaár 10 százalékáért már lehet venni reklámidőt, a rádióknál akár 25 százalékért, az írott sajtóban 35-40 százalékért. (A médiapiacon zajló, "Ukrajnát idéző" háborúról ittolvashat.)

Viszont egy, a hvg.hu birtokába került 2012-2013-as kormányzati dokumentum szerint az állam nem igazán alkudott ki nagy engedményeket a listaárból, vagyis a lehetségesnél jóval drágábban hirdetett a jobboldali médiában. Az ATV-n 92, a Hír Tv-n 76 alkalommal futott például a munkahelyvédelmi akcióterv hirdetése, utóbbi mégis majdnem kétszer annyit keresett rajta. Míg egy egész oldal az ingyenesen osztogatott Metropolban 2,9 millió forint volt, a legolvasottabb napilapnak számító, standokon pénzért árusított  -->

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aludasmatyi.blog.hu/api/trackback/id/tr977119509

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása