A kormánypárti és az ellenzéki lapok is az elvárásoknak megfelelően reagáltak a hétfői Orbán–Merkel-találkozóra. Míg a kormányközeli újságok azt emelték ki, hogy jól működnek a német-magyar kapcsolatok, a látogatástól sokat váró ellenzék pedig hoppon maradt, addig a baloldali újságok inkább Merkel bírálataival foglalkoztak. A Magyar Hírlap szerzője arra is vállalkozott, hogy olvasson a kancellár arcáról, a Népszava pedig kihasználta az alkalmat, hogy "a parlamentarizmus magyarországi lebontásáról" írjon.

Címoldalon hozták a politikai napilapok a német kancellár látogatását.

A Magyar Hírlap a címben azt emelte ki, amit a magyar miniszterelnök akart közölni Angela Merkellel – "Orbán Viktor: Németország a magyar jelen és jövő része" – a "Mindkét ország a béke pártján áll és közösen lép fel az erős egységes Európáért" felcím alatt. Széles Gábor újságja vizuálisan is megkülönböztette magát a többi laptól, mert míg a többiek sajtótájékoztatón jelentőségteljesen összenéző német és magyar vezető fotóját közölték a címlapon, a Magyar Hírlap a legendás kézcsók utáni pillanatot osztotta meg olvasóival.

A Magyar Nemzet szintén az orbáni "Közös a múlt, közös a jövő (alcímben Elképzelhetetlen az orosz energia nélkül az unió versenyképességének növelése)" üzenetet hozta szalagcímben, míg a Népszabadság vezető anyaga szerint "Angela Merkel azt üzente: Kiszámítható gazdaságot, liberális demokráciát". A Népszava olvasói "Leckét kapott demokráciából Orbán" címmel kapták a vezércikket, fölötte pedig az "Angela Merkel nem tud mit kezdeni az illiberális kifejezéssel – A kancellár szerint fontosak a civilek és a média" felcím szerepelt.

A Magyar Nemzet nyitó cikkében Merkel "burkolt kritikát gyakorolt" Orbán illiberális nézeteivel kapcsolatban, a Magyar Hírlapban ez nem fért bele a címlapon közölt rövid szövegbe. ANépszabadság viszont mindjárt a cikk elején beszámolt Merkel illiberális demokráciával kapcsolatos megjegyzéséről, mielőtt még a találkozó többi témájára kitért volna. A Népszava is előrevette a német kancellár bírálatát, amelyet szerintük Orbán Viktorral, majd az Andrássy Egyetemen a hallgatósággal is közölt.

Vélemények

A Népszabadság nem közölt véleménycikket a német kancellár látogatásával kapcsolatban. AMagyar Nemzet publicistája, Stier Gábor az Iránytű című publicisztikában foglalkozott Merkel látogatásával. Stier szerint bár a magyar ellenzék csak erre várt, "Merkel nem hagyta magát belerángatni a magyar belpolitika mocsarába". A kancellár "sejtelmes mondataiban" szerinte "mindenki találhat magának kapaszkodót". Stier szerint Merkel alapvetően azért jött, hogy "védje a német cégek érdekeit", emellett Magyarország azért lett fontos a számára, mert az ukrán válság miatt hazánknak ismét geopolitikai jelentősége lett.

A Magyar Nemzet szerzője szerint Merkel "álláspontokat egyeztetett", "hangsúlybeli különbségeket tisztázott" a magyar fővárosban. Stier úgy látja, hogy "néhány, valóban félreérthető kiszólásból sokaknak az a benyomása keletkezhetett, hogy Budapest külön utakon jár". Ám a kancellár most személyesen is meggyőződhetett róla, hogy "Magyarország nem megy szembe az Európai Unióval, csupán legitim érdekeit követve ápol pragmatikus viszonyt Moszkvával". Vannak hangsúlybeli eltérések, de a lényegi kérdésekben Németországhoz "hasonlóan gondolkodunk" – összegzett a Magyar Nemzet publicistája.

A Népszava "Merkel, az idealista" című véleménycikkében Friss Róbert azt írta: tévedett, aki szerint Merkel nem érti, mi folyik Magyarországon. Miközben sokan azt hitték, hogy Orbán megússza "enyhe, színfalak mögötti" dádával "a parlamentarizmus magyarországi lebontását", nem éppen ez történt – írta Friss Róbert. A szerző szerint "a mosolytalan, feszült közös sajtótájékoztató sokat elárult", Merkel megjegyzése az illiberális demokráciáról pedig "ítélet volt". Friss Róbert szerint "nagy kontraszt lesz látni két hét múlva Vlagyimir Putyint ugyanazon az Alkotmány utcán autózni".

A Magyar Hírlap foglalkozott a legterjedelmesebben a Merkel-látogatással, amit Máté T. Gyula szerző – legalábbis a címből kiindulva - "Sehr gut"-nak értékelt. A cikk elején feltette a kérdést: "amikor Merkel leejtette a tollát, és a magyar kormányfő lehajolt érte, az férfiúi természetes eleganciát avagy Németország előtti főhajtást jelent-e? Nem is beszélve a Parlament előtti köszöntő kézcsókról..." A szerző szerint politológusi teamek élnek meg ezeknek a butának tűnő felvetéseknek a boncolgatásából. Ellenzéki oldalon pedig még "Merkel lanyha kézrezdülésében" is az Orbán-kormánnyal szembeni éles kritikát látnak, nem beszélve arról, hogy amikor Merkel "durcásan érdeklődő képet vág" Orbán illiberalizmusról szóló mondatai közben, "akkor 'demokratáink' már az előre hozott választásokra készülnek" – fogalmazott Máté T. Gyula. A hírlap szerzője megemlékezett az ellenzéki pártok és tüntetők lelkesedéséről is, holott "a kancellár asszony nem találkozott egyetlen lánglelkű hazai 'demokratával' sem".

A publicista kitért a találkozó gazdasági vetületeire is elismerve, hogy 2010 óta a német cégek hatmilliárd eurót fektettek be Magyarországon, tehát Orbánnak igaza volt, amikor azt mondta, "Danke Deutschland". "De Danke Ungarn is!" - mutatott rá a szerző, aki szerint míg odahaza a német vállalatok csak 3-4 százalékos nyereségre tehetnek szert, Magyarországon akár 10 százalékig is kilenghet a profitmérő. Máté T. Gyula szerint Merkel "már nyíltan beszél a jövőről, az EU és az orosz dominanciájú Eurázsiai Gazdasági Unió együttműködéséről". A publicista összességében jónak értékeli a magyar-német kapcsolatokat: szerinte "a hatékony együttműködésnek nem akadálya, hogy a demokrácia elé milyen jelzőt teszünk".