A hideglelés jött Brüsszelre a január végi görögországi parlamenti választások másnapján. Alekszisz Ciprasz, a győztes radikális baloldali Sziriza elnöke, az új kormányfő első diplomáciai ténykedéseként Andrej Maszlov orosz nagykövetet fogadta. A görög gazdaság talpon tartását 240 milliárd euró hitellel megteremtő Európai Bizottság, Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap – a „trojka” – athéni képviselőinek sorba kellett állniuk, hogy az új miniszterelnök elé járulhassanak.
A meglepetéstől még fel sem ocsúdott Brüsszel, amikor Ciprasz bejelentette, hogy hazája nem fog újabb szankciókat bevezetni Oroszország ellen. Múlt hét végén Görögország csak ahhoz járult hozzá, hogy az EU meghosszabbítsa a már előzőleg – a leköszönő athéni kormány által is jóváhagyott – bevezetett oroszellenes szankciók hatályát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben újabb korlátozásokat is támogatni fog. Görögország nem maradt egyedül tartózkodó magatartásával, mert hírek szerint az EU-tagállamok külügyminiszterei a szlovák, az osztrák és a magyar tartózkodó magatartás miatt nem tűzték napirendre az újabb Oroszország-ellenes szankciókat. Tavaly az EU-országok állam- és kormányfőinek tanácskozásán Orbán Viktor magyar miniszterelnök is világossá tette, hogy hazánknak sem érdeke a Moszkva elleni embargó, mert a magyar gazdaságot tavaly emiatt 10 milliárd forintos kár érte.
