Kína és az Eurázsiai gazdasági Unió beveszi az ismert világot?

Kína erős embere, Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár  többször is hangsúlyozta: azt szeretné, ha a nemzetközi kapcsolatok rendszerében a méltányosság és az igazságosság, a nemzetközi törvények lennének a meghatározók. Úgy vélte, hogy a szándék, vagy az elképzelés, miszerint a nemzetközi kapcsolatokat bárki is uralhatja, mára már kudarcra ítéltetett. Hszi Csin-ping a kínai-amerikai kapcsolatokban egy új típusú modell kialakítását sürgeti, mert szerinte egy Kína és az Egyesült Államok közti konfrontáció katasztrófához vezetne. Obama úgy -hajbókolt - fogalmazott, hogy egy erős és együttműködő amerikai-kínai viszonyt feltételezve képzeli el az Egyesült Államok pozíciójának erősítését a térségben. Miközben Amerika már csaknem 60%.ban kínai érdek és ennek ellenére folyamatos a támadás a BRICS és az Eurázsiai Gazdasági Unió felé, amelyeknek tagja és partnere Kína. Persze a támadás az értéktelenné váló dollár "védelmében" van, aminek a bukása a térdrekényszerítést is magával hozza hamarosan. Amit nyílván az USA nem akar, de a történelem malmai őrölnek és ez a hatalmas ázsiai gazdasági őrlőkalapács valószínűleg atomjaira zúzza az eddig megrendíthetetlennek láttatott, mesterséges amerikai álomvilágot. Látogatásán jelentős vízumkedvezményt ígért a kínai állampolgároknak. Két védelmi megállapodást is aláírt, amelyek a katonai konfrontációk megelőzését szolgálják Ázsiában. Rögzítettek például olyan szabályokat, amelyek a levegőben és a vízen történő "találkozásokra" vonatkoznak. Tehát nagy a pánik a Pentagonban is, nem csak gazdasági szempontból. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) pekingi csúcstalálkozója előtt sor kerülhetett Hszi Csin-ping és Abe Sindzó japán kormányfő(USA báb) kézfogására is. A két vezető az elmérgesedett kelet-kínai-tengeri szigetvita miatt nem ült le egymással, amióta a posztjukon vannak. A felek megállapodtak, hogy folyamatosan visszaállítják a két ország közötti politikai, diplomáciai és biztonsági párbeszédet és rögzítették: a kelet-kínai-tengeri szigetek hovatartozásának kérdésében eltérő álláspontot képviselnek. Megfigyelők továbbra sem várnak tényleges áttörést a két szomszéd viszonyában.


Peking 2014-ben a regionális együttműködés fórumain is népszerűsítette az új Selyemút (ez az Eurázsiai Gazdasági Unió egyik alappillére)gazdasági övezetet és a 21. századi tengeri Selyemutat, amelynek kiépítése számos infrastrukturális beruházást feltételez a régiótól egészen Európáig. Peking az elképzelést milliárd dollárokkal támogatja és bár hosszú távú programokról van szó, láthatóan intenzíven dolgozik rajtuk. Ez Magyarországot is előnyösen érinti kiviteli és tranzit szempontból, főleg a mezőgazdasági, élőállat és élelmiszeripari termékeink esetében. Hszi Csin-ping, amikor  az elmúlt évben elnökként első ízben Európában járt, egy helyütt úgy fogalmazott, Kína és az USA csatlós EU közötti együttműködést úgy kell alakítani, hogy az új Selyemút gazdasági övezet fejlesztésével sikerüljön integrálni Ázsia és Európa piacait. Ez persze egy kicsit fanyar szájízt hoz Amerikának, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy törpül a beleszólásuk a világ dolgaiba és ezzel egyenes arányban növekszik függőségük. Amit eddig nem igen szoktak meg, de lám, mindennek eljő az ideje...

De Amerika a bosszú lélektanát is alkalmazhatja végső elkeseredésében - mivel ez jelleme és pszichológiai alkata - és inkább elpusztít mindent maga körül - vagyis a világot - minthogy elvessze a hatalmát és uralmát a világ felett...sajnos ez az Apokalipszis is benne van a pakliban.