„A világ energiapiacát átrajzoló palagáz-forradalom riasztó árnyoldalairól közölt átfogó elemzést a Greenfo.hu környezetvédelmi hírportál. Az írásból kiderül, hogy egyre sokasodnak a szilárdabb kőzetekben megbúvó óriási gázkészletek felszínre hozásával járó aggodalmak. A kőzetek szétrepesztése, a föld alá préselt hatalmas mennyiségű víztömeg és a hozzá kevert, a kitermelő cégek által titkolt összetételű vegyi anyagok ugyanis beláthatatlan kockázatot jelentenek a lelőhelyek tágabb környezetében élő emberekre és a természetre.

Az Egyesült Államokban szövetségi szinten még csak nem is ellenőrzik a palagáz-kitermelés környezeti hatásait, ugyanis a nagy energiacégeknek sikerült elérniük, hogy ez a technológia ne tartozzon a környezetvédelmi hatóság felügyeleti körébe. Mindez aligha lehet független a cégek hivatalos bevallásaiban szereplő, összesen 102 millió dollárnyi összegtől, amit a palagázban érdekelt vállalatok csupán az USA-ban, 2014-ben törvényes érdekérvényesítésre, befolyásolásra, azaz lobbizásra költöttek.” (PS cikk)

Már a Századvég is zuhanást mért a Fidesznél

2014. december 24., szerda, 13:40 Utolsó frissítés: 2014. december 24., szerda, 17:58

Szerző: MTI / hvg.hu

Címkék: Orbán Viktor; Fidesz; Jobbik; közvélemény-kutatás; Századvég; népszerűség; harmadik Orbán-kormány;

Kinyomtatom Elküldöm

 

 

Jelenleg a lakosság 29 százaléka adná szavazatát a kormányzó pártokra a teljes népességen belül. Bár a közleményből most ez kimaradt, ez a kutatóintézet októberi méréséhez képest 6 százalékos esés.

Az utóbbi hetekben minden közvélemény-kutató lesújtó adatokat publikált a kormánypárt népszerűségéről. Az Ipsos két hónap alatt 10%-os, a Medián 12%-os, a Tárki szintén 12%-os, a kormánynak is dolgozó Nézőpont Intézet még november elején 3 százalékos csökkenést mért. Arról, hogy ilyen gyors népszerűségzuhanást a rendszerváltás óta csak a Gyurcsány-kormány produkált, itt olvashat részeletesebben. 

December elején a Századvég már közölt egy nagymintás felmérést, de akkor nem adták meg a legfontosabb adatot, a kormánypárt általános elfogadottságát/elutasítottságát mutató információt. Akkor Török Gábor elemző megjegyzéseket is tett a felmérésre, mire a Századvég egyik vezetője, G. Fodor Gábor azzal vágott vissza, hogy a kutatásuk más célt szolgált, "az almát a körtével nem lehet összehasonlítani". Utoljára a Századvég szeptemberben közölt adatokat a teljes népességre vonatkozóan, akkor a Fidesz 35 százalékon állt. (A Fidesz 2012-ben ennél rosszabbul is állt, két éve októberben a Századvég 21 százalékot mért a kormánypártnak.)

A Jobbik feleakkora, mint a Fidesz

A Századvég szerint a második helyen a Jobbik áll 14 százalékos támogatottsággal, a korábbi baloldali összefogás pártjai közül pedig az MSZP a legerősebb, 11 százalékkal. A Demokratikus Koalíció és az Együtt támogatóinak aránya 3-3 százalék. Az LMP-re jelenleg a megkérdezettek 4, más pártokra 2 százaléka voksolna. A felmérés arra is rámutat, hogy a magukat bizonytalanként meghatározók tábora jelentős, 34 százalékra bővült decemberre.

A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz-KDNP jelenleg 44 százalékon áll a Századvég mostani mérése szerint. Ebben a közegben is a második a Jobbik (22 százalék), amit MSZP 17 százalékkal követ, a DK és az Együtt 4-4 százalékon áll a biztos szavazók körében, míg az LMP-re 6, egyéb pártokra 3 százalék adná szavazatát.

A Századvég kiemelte: a Fidesz táborának mérséklődése ellenére továbbra is a kormánypárt a legerősebb politikai erő, s méréseikben 2006 ősze, azaz nyolc éve vezeti a pártok versenyét mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók vonatkozásában. Megjegyezték azt is, hogy a teljes népesség körében mért 29 százalék nem a legrosszabb adat a Fideszről, ugyanis például 2012 azonos időszakában ez az érték 21 százalék volt.

A vezető pártpolitikusok versenyében szeptember óta nem változott a sorrend: a csökkenés ellenére még mindig Orbán Viktor a legkedveltebb, ő jelenleg 40 ponton áll, a Medián korábban durva, 16 százalékos esést mért a miniszterelnöknél. A Századvég szerint a kormányfőt Vona Gábor 34, Schiffer András 30, majd Gyurcsány Ferenc 17 és Tóbiás József 15 ponttal követi.

A kutatás eredményei azt is mutatják, hogy noha sok választó nem értett egyet a bejelentett intézkedések egy részével - különösen az internetadóval -, a megkérdezettek közel kétharmada (61 százalék) továbbra is azt várja a Fidesz-kormánytól, hogy töltse ki a négy évet és bizonyítson. A válaszadók 34 százaléka gondolja úgy, hogy a kormánynak távoznia kellene, illetve nem kellene kitöltenie a négy évet. A Századvég december 15. és 20. között végezte a mérést, tehát már az új útdíj kivetéséről szóló bejelentés után.  

 

 

 Nyomtatás

Hónapok óta megy a pörgés azon, hogy vajon lesz-e kormánybuktatás a tüntetésekből. Ha igen, hogyan, ha nem, miért nem. Az MTA Politikatudományi Intézete most segítségünkre siet. A december 16-i demonstráción készült felmérésükből minden eddiginél világosabban kiderül, miért van eleve kudarca ítélve az egész történet.

A kutatás eredményei egyértelműen megmutatják, miért hülyeség külföldről pénzelt Majdantól és ukrajnai jellegű káosztól parázni, és miért illúzió Orbánék, vagy pláne az egész politikai elit eltakarodásáról álmodni. Egyszerűen azért, mert bármennyire is hajlamosak vagyunk a híradásokból az ellenkezőjét hinni, bármennyire is szeretnék görcsösen a tüntetések szervezői - valójában semmi új nincs a nap alatt. De tényleg, semmi.

A felmérésből kiderül, hogy a tiltakozásokon részt vevő emberek 70%a, már korábban is kinn volt valamelyik kormányellenes bulin, a legtöbben a Milla, vagy a Haha demonstrációiba, vagy akcióiba kapcsolódtak be. Vagyis jól hangzik, de nem igaz az, hogy a mostani megmozdulások olyan tömegeket vittek volna utcára, akik azelőtt sohasem politizáltak.

Még durvább a kép, ha a tüntetők pártprefenciáit vesszük górcső alá. A válaszadók 90%-a részt vett a legutóbbi választáson (vagyis megint csak világos, hogy nem korábban inaktív emberekről beszélünk), éééés tessék jól megkapaszkodni a szék karfájában: 63%-uk a balos összefogásra húzta az ikszet. Vagyis arra a konglomerátumra, amelyet a szervezők olyan kérlelhetetlenül próbálnak távolt tartani az egésztől - ezek szerint a saját tömegük akarata, vagy legalábbis szimpátiái ellenére. Az LMP nagyjából a tiltakozók ötöde szavazott. A Jobbikra 2, a Fideszre 1 százalék voksolt. A helyzet világos, mint a Nap: szó nincs itt sokszínű, a különböző politikai megosztottságokon átívelő össznépi elégedetlenségről, csalódott kormánypártiakról meg még annyira sem. Ez itt kérem egy balos/liberális buli, amely még a 20-25%-nyi jobbos ellenzéki tömeget sem volt képes megszólítani, pedig nekik legalább annyira elegük van Orbánékból. 

Az idén háromszor is irgalmatlanul elhasalt baloldal szavazóinak elege lett a saját béna pártjaikból, és a netadó elleni tiltakozással (ami még valóban nagyon heterogén tömeget vitt az utcára) kezdődő demonstrációkban végre azt láthatják, amit a saját térfelükön évek óta nem: erőt. Erőt, amely végre megbuktathatja a gyűlölt Orbán-kormányt. Az egyetlen dolog, amiben többségük (sőt, 70%-uk) egyetért, hogy a miniszterelnöknek mennie kell. Minden más csak részletkérdés, és a nagy részüket igazából nem is érdekli.

A tiltakozók 84%-a most vasárnap is elmenne szavazni. Márpedig azon a szavazólapon csak a jelenlegi kínálatból választhatnának. Azokból, akikkel az elmúlt hetekben számtalanszor felmosták a tüntetések színpadát, akiket a felszólalók egy az egyben elutasítottak és kárhoztattak az egész elmúlt 25 évért. És, akik erre odalenn a tömegben lelkesen bólogattak és tapsoltak - simán elmennének most is behúzni az ikszet a rendszerpártokra. A tiltakozás valóban radikálisan rendszerkritikus "elitje", és a hívásukra utcára menő, nagyrészt simán balliberális tömeg között áthidalhatatlan szakadék tátong, amit egyelőre a szervezők (emberileg teljesen érthető módon) nem tudnak, nem akarnak tudomásul venni.

A kutatók a tüntetők társadalmi, anyagi helyzetéről is érdeklődtek. Ezek az eredmények is elég tanulságosak. A válaszadók nagy többsége diplomás, kétharmaduknak nincsenek jelentős anyagi, egzisztenciális gondjai.

Vagy összegezve: a tüntetések törzsközönségét a jól képzett, nagyvárosi baloldai-liberális értelmiségi elit és a kirobbanthatatlanul szoci/gyurcsányista nyugdíjasok alkotják. Akiknek nem az a fő gondjuk, hogy ez az ország egyre szarabb hely (pedig tényleg az), hanem az, hogy nekik egyre elviselhetetlenebb, hogy nem a baloldal van hatalmon. Nem történt más az utcán az év végén, mint tavasszal a nagypolitikában. Újra összeállt a 2010 előtti balos-liberális koalíció. És ez vesztes csapat volt 2014-ben, és vesztes csapat marad 2015-ben is...

Balogh Gábor