HIÁBA ZUHAN A FIDESZ NÉPSZERŰSÉGE, HA NINCS HITELES ELLENZÉK
Annak ellenére, hogy a Fidesz már több mint 1 millió támogatóját veszítette el, és folyamatosan zuhan a népszerűsége, a jelenlegi ellenzék ebből semmiféle politikai hasznot sem tudott húzni. A demokratikus ellenzéknek összesen nincs annyi szavazója, mint a mélyrepülésben lévő Fidesznek. Mindez egyértelműen azt jelenti, hogy a jelenlegi ellenzéket a szavazók döntő többsége nem tartja alkalmasnak a Fidesz leváltására. Egy új, ütőképes, és hiteles választási pártra van szükség.
A számok önmagukért beszélnek (Tárki):
Fidesz-(KDNP): 24 %
Jobbik: 12 %
MSZP: 11 %
DK: 6 %
Együtt: 2 %
PM: 2 %
Szólj hozzá!
Gábor Gévay: Kereskedelmi tévének álcázott tömegpusztító fegyver (az orwelli agymosás megtestesült példája).
Szólj hozzá!
Cserkuti Dávid illusztrátor (A karikatúrát Gáspár Tamás készítette.)
Munkávial itt találkozhattok:
http://cserkutidavid.blogspot.hu/
Szólj hozzá!
Simicska százmilliókat bukhat Orbán terve miatt
Utolsó frissítés:
Nehéz évek várnak azokra az előző kormányzati ciklusban jelentős állami támogatásban részesített jobboldali lapokra, melyek Simicska Lajos érdekeltségébe tartoznak. Ha beváltja a miniszterelnök az ígéretét, akkor ezek a lapok, rádiók elveszíthetik bevételeik egy meghatározó részét. Kérdés, hogy politikailag jól jár-e a Fidesz, ha az állam elengedi a jobboldali média kezét. Úgy tűnik, a Simicska-birodalomhoz tartozó lapokat egyelőre nem lehet pótolni.
Nagyot bukna a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó média, ha egyik napról a másikra kivonná az állam a lapokból, rádiókból, tévéből a hirdetéseit. Ez derül ki azokból az adatokból, melyek oldal- és percalapon, illetve listaáron is rögzítik, hogy ki hol és mennyit reklámoz.
A vs.hu két hete számolt be arról, hogy Orbán Viktor egy, a magukat jobboldalinak valló főszerkesztőknek szervezett beszélgetésen kifejtette: a jövőben ne számítsanak arra, hogy jelentősebb mértékű állami hirdetéshez jutnak, a saját lábukon kell majd megállniuk. Az esetről szintén beszámoló Népszabadság szerint a Simicska érdekeltségébe tartozó Hír Tv-re ésMagyar Nemzetre utalva azt is hozzátette: így nem kell szerepzavarral küzdeniük, „a jobboldali sajtó is lehet kormánykritikus”.
Lejtőre kerültek
Arról azóta is ellentmondó információk vannak, hogy a kormányfő kiknek címezte az üzenetét.
A találkozón a vs.hu szerint jelen volt Gajdics Ottó a Lánchíd Rádiótól, Borókai Gábor a Heti Választól, Liszkay Gábor és Élő Gábor Magyar Nemzet-, illetve mno.hu-tól; valamint Bencsik András, a Demokratától. A hírportál szerint Orbán Borókai kérdésére fejtette ki a jobboldali médiával kapcsolatos véleményét. A Heti Válasz főszerkesztője azt kérdezte, igazak-e azok hírek, hogy a központi kommunikációs hivatal létrehozásával átrendezik az állami hirdetéseket. Bencsik viszont később azt nyilatkozta, „pénzről nem is volt szó”, és nemcsak a jobboldali sajtó vezetői voltak jelen. (Hogy kik még, azt nem fejtette ki.) A vs.hu szerint Orbán Bencsiket megnyugtatta, az ő lapjának helyzete nem változik, ez azért érdekes, mert a Demokrata nem tartozik Simicska Lajos érdekeltségébe.
Az előző ciklusban 2010 és 2014 között az volt a gyakorlat, hogy a kormány és az állami cégek a reklámbüdzséjüket, egy-egy kommunikációs kampányukat kiszervezték egy-egy magánkézben lévő ügynökséghez, amely aztán megválogatta, hogy hova helyezze ki a hirdetéseket. Ezeken a közbeszerzéseken a legtöbbször az IMG nevű cég győzött, amely a Simicska Lajossal jó viszonyban lévő Patonai Péter tulajdonában van. A kommunikációs szaklap, a Kreatív számításai szerint az állami reklámpénzek jelentős hányada a Simicska és üzlettársai érdekeltségébe tartozó médiában és plakátcégeknél landolt. Így a rendszer fő haszonélvezője többek között a Class FM, a Music FM, a Lánchíd Rádió, a Hír Tv, a Metropol, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz volt.
Az alábbi grafikonon látható, ez a helyzet már a nyár óta változóban van.
Az állami reklámok a Simicska-médiacégeknél 2014 januárja és novembere között (rádió/perc és print/oldal).
Azt egyetlen kormányzati vagy fideszes forrás sem tagadja, hogy az Orbán és a Simicska közti konfliktus egyik kirobbantó oka a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) létrehozása volt, így a mostani kormányfői bejelentés is főleg a milliárdos vállalkozó médiacégeit érintheti. Ebbe a hivatalba vonták össze az állami intézmények és cégek reklámköltéseit, a nyáron pedig több újság is arról írt, hogy az ötlet a miniszterelnök kommunikációs tanácsadójától, Habony Árpádtól származott. Neki már az előző években is feszült volt a viszonya a gazdasági hátország fejével, Simicska Lajossal.
Fájni fog!
Az állami hirdetések elvonása ezeknél a médiacégeknél komoly problémákat okozhat, hiszen bevételeiknek egy jelentős része ebből származott, ráadásul ezeket a vállalatokat is érinti a reklámadó.
A következő táblázat azt mutatja, hogy mennyire függnek az állami reklámoktól (2014. novemberig):
Újság/Csatorna |
Listaáras bevétel állami hirdetőktől (ezer forint) |
totál (ezer forint) | állami% |
Heti Válasz |
298 227 |
716 717 |
42% |
Magyar Nemzet |
868 675 |
2 057 059 |
42% |
Metropol |
2 198 077 |
6 953 744 |
32% |
Class FM |
1 760 184 |
14 213 064 |
12% |
Music FM |
265 776 |
1 888 308 |
14% |
Forrás: Kantar Media
Tehát a nyomtatott lapok sokkal inkább ki vannak szolgáltatva. Az elektronikus médiánál más a helyzet, de ezek nem is közéleti, politikai, hanem kereskedelmi médiumok. Még a szintén kormányközelinek tartott TV2-ben sem ment 10 százalék fölé az állami arány egyik hónapban sem.
Mi 30? Mi mennyi? |
Fontos, hogy a táblázatban szereplő listaár nem a tényleges árat jelenti, hiszen az a cégek üzleti titka. A listaár csak azt mutatja, az adott tévé, rádió, nyomtatott vagy online lap mennyire tartja értékesnek a felületét. Minél nagyobb összeget helyez el a piaci reklámozó hirdetésként egy médiumnál, rendszerint annál nagyobb kedvezményt tud kialkudni a listaárból. A valós ár és a listaár közötti különbséget mi sem mutatja jobban, mint a tévés reklámpiac: míg a Kantar Media listaáras adatai szerint 500 milliárdos a költés, az Ernst & Young 2013-as felmérése szerint 45,6 milliárdnyi hirdetést vásároltak a reklámozók. Azaz a tévéknél a listaár 10 százalékáért már lehet venni reklámidőt, a rádióknál akár 25 százalékért, az írott sajtóban 35-40 százalékért. (A médiapiacon zajló, "Ukrajnát idéző" háborúról ittolvashat.) |
Viszont egy, a hvg.hu birtokába került 2012-2013-as kormányzati dokumentum szerint az állam nem igazán alkudott ki nagy engedményeket a listaárból, vagyis a lehetségesnél jóval drágábban hirdetett a jobboldali médiában. Az ATV-n 92, a Hír Tv-n 76 alkalommal futott például a munkahelyvédelmi akcióterv hirdetése, utóbbi mégis majdnem kétszer annyit keresett rajta. Míg egy egész oldal az ingyenesen osztogatott Metropolban 2,9 millió forint volt, a legolvasottabb napilapnak számító, standokon pénzért árusított