A gyarmatoktól a Charlie Hebdo-i terrorig

 A Charlie Hebdo mészárlás mindenkit megrázott Európában. Téves azonban azt gondolnunk, hogy Franciaország konfliktusa új keletű lenne. Több évtized gyarmatosító szabadrablás és a volt gyarmatok függésben tartása, sarcolása érlelte ezt a konfliktust. Franciaország gyarmatosító politikájának fekete pontjait a siliconafrica.com gyűjtötte össze.

Amikor Guinea miniszterelnöke 1958-ban úgy döntött, országa független lesz és kiválik a francia gyarmatbirodalomból, a párizsi elit annyira dühös lett, hogy elpusztíttatott mindent, amiről úgy vélte a francia gyarmatosításnak köszönhetően jöhetett létre az afrikai országban.

Háromezer francia hagyta el Guineát, és amit nem tudtak magukkal vinni, azt a földdel tették egyenlővé. Lerombolták az iskolákat, az óvodákat, a közigazgatási épületeket, tönkretették az autókat, a mezőgazdasági gépeket, a könyveket, az orvosságokat, a kutatási intézet eszközeit, megölték a háziállatokat és az áruházak ételeit felégették, vagy megmérgezték.

Ezzel minden gyarmat számára világossá vált, hogy a franciák elutasítása súlyos következményekkel járhat. Nem is mert senki Sékou Touré nyomába lépni. Egyedül a guineai miniszterelnök volt elég bátor, hogy véghezvigye, amit jelmondatában is hangoztatott “inkább választjuk a szabadságot szegénységben, mint a jólétet szolgaságban.”

Sylvanus Olympionak, a Togói Köztársaság első elnökének sikerült egy középutas megoldást találnia. Nem írta alá a gyarmatosítás folytatásáról szóló de Gaulle-paktumot, de minden évben törlesztett Franciaországnak a gyarmatosításból származó előnyei miatt. Ez volt az egyetlen módja, hogy a franciák ne rombolják le az országot, mielőtt távoznak Togóból. Az ún. “gyarmati adó” mértéke hatalmas volt, 1963-ban az ország költségvetésének 40 százalékát tette ki. Az állam pénzügyi helyzete rendkívül instabillá vált, ezért Olympio úgy döntött, az afrikai valutaközösségi frank (FCFA) helyett az ország saját pénznemét fogja használni. 1963. január 13-án, három nappal azután, hogy az új pénzek nyomtatását megkezdték, Olympiot meggyilkolták. Az elnökkel állítólag Etienne Gnassingbe, egy veterán francia idegenlégiós őrmester végzett 612 dollárnyi jutalomért.

Modiba Keita, a Mali Köztársaság első elnöke is meg szeretett volna szabadulni a gyarmati valutától. 1968. november 19-én, Olympiohoz hasonlóan ő is egy ex-hadnagy áldozatává vált.

A függetlenségi törekvések viharos időszakában a franciák számos alkalommal vetették be az idegenlégiósaikat, hogy eltávolítsák pozíciójukból a kellemetlenséget okozó afrikai vezetőket.

1966. január elsején Jean-Bédel Bokassa követett el puccsot David Dackot, a Közép-Afrikai Köztársaság első elnöke ellen. Január 3-án Felső-Volta, a jelenlegi Burkina Faso elnökét, Maurice Yaméogot mozdította el a helyéről Aboubacar Sangoulé Lamizana. Benin elnökét, Hubert Magát saját testőre hallgattatta el 1972. október 26-án. Mathieu Kérékou francia katonai iskolákban tanult 1968 és1970 között.

Az elmúlt 50 évben összesen 67 puccs történt 26 afrikai országban. Ezekből 16 állam volt francia gyarmat. Ahogy a számok is tükrözik, Franciaország kétségbeesetten és igen aktívan törekedett arra, hogy megtartsa kolóniáit.

Afrika nélkül nem megy

2008 márciusában a volt francia elnök, Jacques Chirac elismerte: “Afrika nélkül Franciaország a harmadik [világ] hatalom helyére csúszna a rangsorban.” De Chirac elődje, François Mitterand is megjövendölte már 1957-ben: “Afrika nélkül Franciaországnak nem lenne történelme a 21. században.”

Jelenleg 14 afrikai országot kötelez a gyarmati szerződésük arra, hogy devizatartalékuk 85 százalékát a francia központi bankba, és ezzel a francia pénzügyminiszter ellenőrzése alá helyezzék. 2014-es adatok szerint Togónak és még 13 másik afrikai államnak kell gyarmati adót fizetnie Franciaország számára. Az ellenálló vezetőket vagy meggyilkolták, vagy eltávolították a pozíciójukból. Akik engedelmeskedtek, most a franciák pazar életmódját támogatják, mialatt a saját népük mélyszegénységtől szenved.

Az afrikai vezetőket gyakran vádolják korrupcióval és azzal, hogy a nyugati hatalmak érdekei szerint cselekednek, de jó okuk van az ilyen hozzáállásra. A saját embereikkel foglalkoznának, ha nem zaklatnák, és nem terrorizálnák őket folyton a gyarmatosító országok.

Gyarmati Paktum

Franciaország csak papíron ismerte el gyarmatai függetlenségét. “Együttműködési megállapodást” íratott alá velük, melyben részletezte kapcsolatuk természetét, biztosította a frank, és a francia oktatási rendszer pozícióját az országokban, és meghatározta a katonai és a kereskedelmi preferenciáikat. Ez az 1950-es évek óta érvényben lévő gyarmati paktum 11 főbb összetevőből áll.

1. Gyarmati adó fizetése Franciaország számára

Az újdonsült “független” államoknak fizetniük kell a francia infrastruktúráért, melyhez a gyarmatosítás ideje alatt juthattak hozzá.

2. A nemzeti tartalékok elkobzása

Az afrikai országok csakis a francia központi bankba helyezhetik letétbe monetáris tartalékaikat. Franciaország már 14 állam nemzeti tartalékával gazdálkodik 1961 óta. Kezeli Benin, Burkina Faso, Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Mali, Niger, Szenegál, Togo, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Kongó-Brazzaville, Egyenlítői-Guinea és Gabon pénzét.

Évről évre mintegy 500 milliárd dollár gazdagítja ily módon a francia kincstárat. Az afrikai országok évente a pénzük 15 százalékához férhetnek hozzá. Ezen felül jogosultak kölcsön felvételére a kereskedelmi átlagkamatlábon alapuló kamattal. A kölcsön maximális értéke azonban nem lehet magasabb, mint az előző évi állami bevételük 20 százaléka. Ha az ország ennél több kölcsönt szeretne felvenni – a saját pénzéből – Franciaország megvétózhatja.

“Őszintén el kellene ismernünk, hogy a bankjainkban lévő pénz nagy része pontosan az afrikai kontinens kizsákmányolásából származik”– nyilatkozta nemrég Jacques Chirac, volt francia államfő.

3. Elővásárlási jog bármilyen nyersanyagra vagy természeti erőforrásra

Bármilyen új erőforrásra lelnek a volt gyarmatok területén, Franciaországnak jogában áll azt elsőként felvásárolni. Az országok csak akkor kereshetnek más vevőt, ha a franciák rábólintottak.

4. A francia érdekek és vállalatok preferálása a közbeszerzéseknél

A kormányzati megbízások esetében francia cégeket kell előnyben részesíteni, nem számít, ha más jobb ár-érték aránnyal szolgálna. Ebből kifolyólag a legtöbb ex-gyarmat gazdasági létesítményei francia emigránsok kezében vannak. Elefántcsontparton például francia vállalatok tulajdonában van az összes közmű – a víz, az elektromosság, a telefon, a közlekedés, a kikötők és a nagyobb bankok is. Ugyanígy a kereskedelemben, az építőiparban és a mezőgazdaságban is. Végül az afrikaiak majd odáig jutnak, hogy az európaiak tulajdonában lévő kontinensen fognak élni.

5. Kizárólagosság a katonai felszerelésre és a katonatisztek képzésére

A gyarmati paktumhoz kapcsolódó védelmi megállapodások értelmében a Franciaországba küldött magas rangú katonai tisztviselők ösztöndíjakban és támogatásokban részesülhetnek a képzéseik során.

A helyzet igazából az, hogy a franciák több ezer árulót képeznek az intézményeikben, akik szükség esetén bevethetők, ha puccsot kellene végrehajtani az afrikai országokban.

6. Csapatok vezényléséhez és katonai közbeavatkozáshoz való jog

A védelmi megállapodások lehetővé teszik, hogy Franciaország katonailag fellépjen az ex-gyarmatai ellen, és francia vezetésű csapatait állomásoztassa az országok katonai bázisain.

Amikor Laurent Gbagbo, Elefántcsontpart elnöke véget szeretett volna vetni a francia kizsákmányolásnak, puccs áldozatává vált. Gbagbo elmozdítása során Franciaország tankokat, harci helikoptereket és a különleges erőket is bevetette, akik a civileket sem kímélték. A francia hadsereg 2006-ban 56 fegyvertelen civilt mészárolt le és további 1200-at megsebesített. Mindezek tetejében a francia üzleti közösség a műveletek alatt elszenvedett veszteségekért kártérítésre kötelezte az új kormányt.

7. A hivatalos nyelv a francia és az oktatás is francia nyelven kell, hogy folyjon

A francia külügyminiszter felügyelete alatt álló “Frankofónia” nevű szervezet számos kapcsolódó létesítményéve együtt azért jött létre, hogy terjessze a francia nyelvet és a kultúrát az afrikai ex-gyarmatoknál is.

8. A gyarmati valuta, az FCFA kötelező használata

A valutaközösségi franknak köszönhetően Franciaország könnyedén megcsapolhatja az afrikai országok kasszáit. Már az Európai Unió is elítélte ezt a rendszert, de a franciák nem hajlandóak megszabadulni gyarmati rendszerüktől, mely 500 milliárd dollárral gazdagítja a kincstárukat.

9. Az éves egyenleg megküldése Franciaországnak

Az afrikai országok a jelentés elküldése nélkül nem juthatnak hozzá a pénzükhöz.

10. Katonai szövetségesek korlátozása

Az afrikai országok közül kevés rendelkezik regionális katonai szövetségessel, egyedül a volt gyarmatosítójukkal működnek együtt. Ex-gyarmatai számára Franciaország meg is tiltja, hogy mással lépjenek szövetségre.

11. Kötelező Franciaországgal szövetkezni háború vagy válság idején

A második világháború során kb. egymillió afrikai katona harcolt a nácizmus és a fasizmus ellen, úgy, hogy sokszor nem kérték a beleegyezésüket sem. Franciaország tudja, hogy az afrikai katonai erők igen hasznosak lehetnek, hiszen a franciák 1940-ben mindössze 6 hétig tudták magukat tartani a németekkel szemben.

A mai napig tart

Van valami hátborzongató Afrika és Franciaország viszonyában. Először is, hogy Franciaország súlyosan függ az Afrika kizsákmányolásától, már a rabszolgaság kora óta. Továbbá ijesztő, hogy a francia elitben nincs annyi a kreativitás, hogy túllépjen a régi időkön és a hagyományokon. Végül pedig, Franciaország két, olyan a múltban ragadt, paranoiákkal küzdő intézménnyel rendelkezik, melyek apokalipszist sejtenek a változások mögött és ideológia szempontból nem jutottak tovább a 19. századi romanticizmusnál. Ennél fogva a Francia Pénzügyi és Költségvetési, valamint a Külügyminisztérium nem csak Afrikára, de magukra a franciákra is fenyegetést jelent.

Afrikának is lépnie kell azonban, ha fel szeretné szabadítani magát. Érthetetlen például, hogy hogyan bírja 450 francia katonai irányítani Elefántcsontpart 20 millió fős népességét.

Hir24.hu

Vagyonnyilatkozatok: kik élnek jobban, mint egy éve?

2015. február 01., vasárnap, 03:05 Utolsó frissítés: 25 perccel ezelőtt

Szerző: hvg.hu

Címkék: vagyonnyilatkozatok; vagyonnyilatkozat 2015;

Kinyomtatom Elküldöm

 

 

Ismét leadták a képviselők a vagyonnyilatkozataikat, amelyek elvben a politika átláthatóságát szolgálják, azzal kellene képbe kerülnünk, hogy a képviselők jövedelme egyenesen arányos az életkörülményeikkel.

A gyakorlatban azonban semmilyen felelősségre vonás nincs abban az esetben, ha mondjuk direkt vagy véletlenül elfelejtettek valamit beírni. Tavaly például számtalan botrányt robbant ki a valóságtól távol álló vagyonnyilatkozatok miatt, gondoljunk csak Simon Gáborra, Rogán Antalra.

Szijjártó egy fillért sem törlesztett családjának, Lázár bevásárol

Rogán Antal ahhoz képest, hogy tavaly még bizonytalan volt, hogy egészen pontosan mekkora ingatlanjai vannak és milyen arányban, az idei vagyonnyilatkoza szinte vesszőre pontosan megegyezik a tavalyival. Igaz, tavaly vagyonnyilatkozatát többször módosította. Változatlanul van összesen 24 hekrátnyi megörökölt erdője Szakonyfalun, egy II. kerületi 189 négyzetméteres lakása és egy Balatonlellei nyaralója. Viszont 787 047 forinttal kevesebb megtakarítása van, de cserébe rendelkezik egy a „törvényben meghatározott értékű” telefonkártyával.

Szijjártó Péter sem úszta meg a tavalyi botrányhullámot, kiderült, hogy a 140 négyzetméteres dunakeszi családi háza mellé vett egy 400 négyzetméteres villát, ami közel 170 millióba került. A háznak egyébként 61 négyzetméteres medencéje van, a terasza pedig 65 négyzetméteres. Mindez persze sehogy sem jöhetett ki az elmúlt évekbeli közszférából származó fizetéséből, de azt a magyarázatot adta, hogy szülei, felesége és felesége szülei segítették a házvásárlásban. Szijjártó Péter biztosítási eszközalapja szeptember vége óta több mint 4 millió forinttal csökkent, a számláján is 3 millióval kevesebb van. Szijjártó jövedelme a külügyminiszteri posztnak köszönhetően 100 ezer forinttal nőtt, most bruttó 1.101.900 forintot keres. A szüleinek még mindig 45 millió forinttal tartozik.

2013 óta számos hódmezővásárhelyi ingatlan haszonélvezője lett Lázár János, többek között két erdő és egy kivett mocsár haszonélvezeti jogával gyarapodott a politikus. Antik karosszékéről és a 18. századi bútorairól sem mondott le Lázár, ezek továbbra is szerepelnek a nyilatkozatban. Tavaly 42 milliónyi kötvénye volt, idén ez már csak 34 millió a nyilatkozat szerint. 2013-ban még 2 millió forintot tartott a bankszámláján, az aktuális vagyonnyilatkozatában már nem szerepel ilyen tétel. A képviselői alapdíj hat havi összegét meghaladó készpénze 12,6 millió volt a tavalyi évben, idén ezt a sort üresen hagyta Lázár.

Tavaly óta 7,5 millióval nőttek banki tartozásai, így jelenleg 45 millióra rúg az adósság. Magányszemélyek felé 36 milliós adóssága van Lázárnak, tavaly ez mindössze 18 millió volt, amit családi kölcsönként nevezett meg a 2013-as bevallásában. Bevallott havi jövedelme is csökkent, 10 millióról 6,5 millióra. A nyilatkozat szerint foglalkozásából származó havi jövedelme 1,1 millió forint, ami 2013-ban 997 ezer volt. Ezen kívül földbérletből, osztalékból és előlegből származott bevétele Lázárnak, ez 2014-ben bruttó 6,5 millió, míg tavaly bruttó 10 millió volt.

Kósa Lajos mostani vagyonnyilatkozatásban sem szerepel a felesége nevén lévő 100 millió forint értékű lakás. Az egykori debreceni polgármester egy motort örökölt tavaly, viszont kevesebb lett a pénze: a legutóbb leadott nyilatkozatához képest 300 ezerrel kevesebb van a bankszámláján, és ugyanennyivel kevesebb pénze van devizában is. Viszont 3 millióval csökkentette a hitelállományát, ugyanakkor egy fillért sem törlesztett azoknak a magánszemélyeknek, akiktől 20 millió forintot kért kölcsön.

Németh Szilárd rezsibiztos rosszabbul él, mint egy éve: bankszámlán tartott vagyona majdnem a felére csökkent, 3,8 millióról 1,6 millióra, viszont 2014-ben 500 ezer forintnyi banki tartozása keletkezett. Németh Szilárd gondol a jövőre; havi 25 ezer forintos befizetéssel indított életbiztosítást, negyedévente 162 ezer forintot fizet be nyugdíjbiztosításra és 20 ezer forintot Fundamenta-lakáskassza szerződésre. A 2010-ben igényelt 338 ezres laptopját 2014-ben egy 700 ezres Lenovo-ra cserélte, emellett a törvényben meghatározott értékben telefonkártyával rendelkezik és 31 ezres Samsung mobillal, szolgálati kocsiként egy Seat Alhambra-t használ. Rezsibiztosként Németh Szilárdnak nincs köztartozása.

Budai Gyula eladta több, mint 1 millió forint értékű befektetési jegyét, május óta 4000 euró tűnt el a számlájáról. 5 milliós lakáshitele, lízingelt Seatja és az összesen 3 millió forint értékű oldenburgi lovai még mindig megvannak. Fizetése több, mint 200 ezer forinttal csökkent, viszont új laptopot, Iphone-t és üzemanyag kártyát kapott.

L. Simon László államtitkár még mindig több, mint 20 ingatlant birtokol, főleg Gárdonyban és környékén. Takarékbetétje és készpénztartaléka is 1-1 millió forinttal nőtt, tartozása 2 millió forinttal. 997 ezres államtitkári  fizetése mellé 700 ezres laptop és Iphone 5 is jár.

Akiknek bejött az élet

Gyurcsány Ferenc eddig sem mondhatta magát szegénynek, tavaly viszont nagyot kaszált. Az Altus Zrt.-ből származó osztalékjövedelme közel 100 millióval haladja meg a tavalyit.

Papcsák Ferenc volt zuglói polgármester idén is a legjobban kereső politikusok között van. Bár egy XVII. kerületi 968 négyzetméteres lakás haszonélvezeti jogától megvált, viszont vásárolt egy XI. kerületi 122 nm-es lakást.  A kétezer darab E-star papírjától tavaly sem szabadult meg, viszont törlesztette a 300 ezer forintos tartozását. Idén a tavalyinál 5 millió forintal több, azaz 31 millió forint készpénze van és ügyvédi irodájától több mint 144 millió forint osztalékot kapott.

Seszták Mikós nemzeti fejlesztési miniszter felerészben tulajdonosa egy 90 négyzetméteres kisváradi lakóháznak, szintén felerészben egy 220 négyzetméteres családi háznak, illetve egytizedrészben egy kisváradi 80 négyzetméteres lakásnak. Egyedüli tulajdonosa egy budapesti 102 négyzetméteres budapesti társasháznak, és felerészben haszonélvezője egy 66 négyzetméteres XIII. kerületi lakásnak. 20 millió forintja van készpénzben, ez 2 millióval kevesebb, mint májusban. A bankszámláján található összeg azonban növekedett május óta, 165 millióról 179 millióra. Devizában továbbra is 1 millió forinttal rendelkezik. Május óta sikerült 3 millió forint tartozást behajtania és már csak 6 millió forint kintlévőség szerepel a bevallásában. A saját tartozása is csökkent 9 millióról 6 millióra. Ügyvédi irodájából 15 millió forint osztalékot vett fel. Egyéni ügyvédként 2014 áprilisáig 9 millió 729 ezres jövedelme volt, 2014 júniusáig pedig felvette a 114 ezres tiszteletdíját a kisvárdai önkormányzattól a képviselői mandátuma miatt.

Tóth Csaba (MSZP) még mindig a leggazdagabb képviselők között van, habár a zuglói képviselő megvált 2005-ös Jaguar S-Type gépkocsijától. 5,5 millió forintja van készpénzben, ami 3 millióval több, mint a legutóbbi bevallásában. Jelentős mértékben növekedett a bankban tartott vagyona, legutóbbi nyilatkozatában 287 480 forintnyi összegről nyilatkozott, most azonban már 2 065 155 forint szerepel a bankszámláján. Devizatartaléka nem változott jelentősen, 1 euróval gyarapodott, így 5309 euroja van. Lakáshitele 800 ezer forinttal mérséklődött.

Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének is bejött az élet, 2014-ben a Seat Alhambra-ját Skoda Superb-re cserélte. A bruttó 1,7 milliós havi jövedelme mellett az Országgyűlés elnökének nincs tartozása, viszont bankszámlája 5 millióval csappant meg, jelenleg 2 millióval rendelkezik. Életbiztosításának értéke nem változott, ez 2,7 milliónyi vagyont jelent, ellenben hozománybiztosítása 400 ezerrel csökkent, így 1,1 milliója maradt. Tulajdonában lévő ajándéktárgyainak értéke továbbra is 10 és 100 ezer forint között mozog.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén nem bízza a véletlenre lakhatását: csak a második kerületben öt ingatlan résztulajdonosa, de van két telke Karcagon is. Az államkötvényekben tartott vagyona egy évvel ezelőtt még majdnem másfél millió forinttal nagyobb volt, ez a tavalyi év júniusára félmillió forintra apadt. Év végére ez az összeg hízott fel 800 ezer forintra. Varga ezen kívül egy 120 ezer forintot érő festmény boldog tulajdonosa lett az idén.

Szatmáry Kristóf lakása hirtelen megnőtt: míg a fideszes képviselő tavaly a XVI. kerületben fekvő ingatlanját 547 négyzetméterben határozta meg, addig a mostani bevallásban már 558 négyzetméter szerepel. 2014-ben vásárolt egy XVI. kerületi 230 négyzetméteres családi házat, amelynek felerészben tulajdonosa. 400 ezer forinttal több van a számláján, 4 millió forint. 25 milliós kölcsönt vett fel magánszemélytől 2014-ben.

Szerény frakcióvezetők

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője ebben a ciklusban felfüggesztette az ügyvédi munkáját a Schiffer és Társai Ügyvédi irodánál. Szintén változás, hogy 2014 májusától már nem csak egy laptopot, hanem mobiltelefont és telefonkártyát is kap a pártjától. Egyébként továbbra is egy XIII. kerületi 85m2-es ingatlan szerepel a nevén. Tóbiás Józsefnek, az MSZP frakcióvezetőjének hitelállománya továbbra sem változott, bankoknak 10, 5 millió forinttal tartozik, magánszemélyeknek pedig 1,3 millió forinttal. Továbbra is laptop, iPhone és egy 2013-as Skoda SuperB szerepel a nevén.

Vona Gábornak 800 ezer forint megtakarítása van, könyvkiadásból 190 ezer forint bevétele származott. Háza, lakása továbbra sincs, a 3 milliós megtakarítása 800 ezer forintra csökkent. Összesen 1 millió forint értékben használ laptopot, amiket a képviselőcsoporttól kapott;  az egyik 700 ezerres tétel a másik pedig 300 ezres. Ezenkívül szintén juttatásként szerepel egy 130 ezres nyomtató, egy 62 ezer forintos router és az alábbi garzon tárgyak: íróasztal, szekrény, forgószék, konténer.

Görgős fiókkal büszkélkednek a jobbikosok

A KDNP-s Rubovszky György Renault Lagunáját újra cserélte, a számláján pedig 3 millióval kevesebb van, mint májusban. 300 ezres  laptopját 700 ezresre cserélte.

A jobbikos Apáti István még azt is beleírta, hogy kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezik. Mint kiderült, minden jobbikos 700 ezres laptopot és tartozékait kapták meg az Országgyűléstől, de van, aki még lett egy-egy görgős székkel is rendelkezik. A Dúró-Novák házaspár emellett gazdagabb lett egymillió forinttal, és még valaki tartozik is nekik 600 ezer forinttal.

Volner János is megszabadult a 2008-ban vásárolt KIA Ceed autójától és már csak egy 2013-as Hyundai van a nevén. Sneider Tamás, a Jobbik alelnökének még mindig megvan a 2004-es MTZ traktora. Két irodát is fenntart, egyiket Hevesen a másikat pedig Hatvanban és mindegyiket felszerelte Garzon bútorokkal, plusz két Lenovo laptopja is van a képviselőcsoporttól 614 ezer forint értékben.

Olyannyira, hogy vissza-visszajártunk, nézegettük, terveztük rá a házat. Aztán egy ottani ember - csak úgy mellékesen – megkérdezte, tudjuk-e, ki lesz a szomszédunk. Nem tudtuk. - Hát a Bajnai! – mondta nem egészen őszinte lelkesedéssel. Mi pedig elképzeltük, ahogy reggelente, jó szomszédhoz illően átkönyökölünk a sövényen, és eldumcsizunk erről-arról.

Nem vettük meg a tihanyi telket.

De legalább megtudtuk, hogy Bajnainak Tihanyban van telke. És ez életbevágóan fontos tudás volt. De csak akkor és ott. Mert amúgy, valljuk meg, kit érdekel, hogy kinek hol van telke? És háza, festménye, endékás turmixgépe. Alig van perverzebb időtöltés, mint a más zsebében kotorászás. De a politikusok zsebében nagy kéjjel kotorászunk, és meg vagyunk győződve arról is közben, hogy valami fennkölt közfeladatot végzünk éppen.

Hírlik, hogy az ellenzéki sajtónak kiadták a feladatot, koslasson a kormánypárti képviselők után, fényképezze óráikat, házaikat, autóikat, családtagjaik óráit meg hátizsákjait. A nyelv-meg  köldökpírszingek feltérképezése és fényképezése a következő negyedév kiemelkedő feladata lesz.
Ezért olyan szép munka ez.

Na és azért is, mert lehet vagyonbevallásokat olvasgatni.

Az elmúlt hónapokban hatalmas energiákat kötött le a kormánypárti képviselők vagyonnyilatkozatainak beható elemzése. Nagy karriert futott be például Rogán Antal ilyesféle dokumentuma, gúny tárgya lett, hogy nem volt képes elsőre kitölteni helyesen, legalább háromszor módosított rajta. Ez ügyben Juhász Péter volt a legfőbb hangadó.

Most viszont kiderült, hogy Juhász Péter nem volt képes elsőre kitölteni a vagyonnyilatkozatát. Tudják hányszor módosította? Háromszor! „A vagyonbevallás kitöltése keservesen nehéz munka. Juhász Péternek, az Együtt társelnökének például háromszor is beletört a bicskája. Első próbálkozásra még nem volt semmije, csak hatmillió forintos adóssága. Javított, másodjára kiderült, több cégben is érdekelt, harmadjára pedig azt is bevallotta az V. kerületi önkormányzati képviselő, hogy korábban három telket kihagyott a bevallásából. Aztán megmagyarázta: a kisharsányi legelőről »egyszerűen nem volt tudomásom«, mondván, a dédnagymamájától örökölte.”

Így szól a híradás a Juhász vagyonbevallásáról.

Ja. Ilyen ez. Az ember csak örököl a déditől, és nem tud róla. Meg benne van cégekben, de azok is kihullanak az emlékezet rostáján. Amikor vagyonnyilatkozatot tölt ki a dolgozó, valahogy mindig csak az adósság tolakszik a hipokampuszába. Azt hamar be is vallja, utána meg sajtótájékoztatót tart, hogy a másik képviselő nem írta be pontosan lakása méretét. És még tart a sajtótájékoztató, amikor a dédi elhaló hangon végrendelkezik.

Így történt, tekintetes bíróság… Hát persze. De azért elmész te a büdös francba, Péter…
És itt van a mi Gordon barátunk is. Gordon jóllakott napközis fejébe nagyon beleszeretett valaki a tengerentúlon, és el is határozta, csinál belőle magyar miniszterelnököt. Kitömték lével, beszálltak a kampányába, aztán Gordonból nem lett semmi se. És ezt semmi sem bizonyítja jobban, minthogy Gordon vagyonnyilatkozatában ez szerepel: „Foglalkozásából származó havi (bruttó) jövedelme: 0 Ft. A cég eredményétől függő osztalékot veszek fel.” Ez szép. Ám a tudósítás szerint „Bajnai a vagyonnyilatkozata gazdasági érdekeltségi részében az Ebitnél a tulajdoni érdekeltségét száz százalékban határozza meg, vagyis a vállalkozásból kivont jövedelem egészében őt illeti. Nem tüntette fel azonban e jövedelmek rendszerességét, sem nagyságát, vagyis azt, hogy mikor és mennyi osztalékot vett fel. Ebből az következhet, Bajnai vagyonnyilatkozata formailag hibás, azaz nem tehetett eleget a törvényi kötelességének.”

De miért is tett volna? Meg aztán, Gordon barátunk nem lett miniszterelnök, de a bukás után minden hívét, munkatársát és szavazóját biztosította, hogy keményen fog küzdeni az elveiért, nem hagyja őket magukra, majd összecsomagolt, és külföldre távozott dolgozni.

Most pont ennek a szarjankónak a vagyonnyilatkozata lenne hibátlan?

Amúgy pedig a főszabály a következő: ha a rendszerváltás idején voltál jókor jó helyen, és KISZ-vezérként, MSZMP-funkciként hatalmas vagyont tudtál összelopni a közösből, ha az anyósod intézte a vissza nem térítendő százmillióidat, ha ingyen jutottál akkoriban belvárosi ingatlanhoz, amit aztán az állam fel is újított neked, és ha akkora pofátlan rohadék voltál, hogy a Fittelina káeftéddel újíttattad fel a zsidóktól elrabolt rózsadombi pecódat, és így még az áfát is visszaigényelted, akkor nincs semmi baj. Akkor úgy hívnak, hogy sikeres üzletember. Akkor te vagy a Gyurcsány Fletó meg a Bajnai Gordon. Akkor azt írsz a vagyonbevallásodba, amit akarsz.

Minden ellenkező esetben viszont kéretik Vosztok, Pobjeda és Zarja karórát viselni és Velorexszel közlekedni. Mert jön a Juhász – és sajtótájékoztatót tart.

- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/16078/Vagyonka#sthash.YlfFP8wJ.PxO0qbmO.dpuf

• 10 órája · Tetszik · 1
• 

  Nemes Zoltán A konkrét vitához már nem szeretnék hozzászólni (ez már itt rég nem vita, a helye sem itt volna éppen), egy általános kérdésem viszont lenne a föntebb elhangzottakkal kapcsolatban.
  
  Meg tudnád oldani, Kálmán, hogy ezeket a leplezetlenül gyűlölködő, nyíltan politikai indíttatású kirohanásokat, kurucinfós szintű rémhírgyűjteményeket, és személyeskedő, vad rugdalózásokat - ha már föltétlenül muszáj - inkább saját neved alatt publikáld?
  
  A Ludas Matyinak valamikor rangja volt. Él még az egykori olvasóknak egy nemzedéke, akik esetleg kedves emlékeket őrizgetnek róla, és akiket kár lenne jobban elkeseríteni. És itt vannak köztünk a lap egykori szerzői, akik számára ugyancsak furcsák lehetnek ezek a sarkos, durva kijelentések, amelyek többségével egy karikaturista sosem lenne képes azonosulni - nem beszélve azokról az egykori kollégáinkról, akiknek már nincs lehetőségük tiltakozni sem. Legalább miattuk meg tudnád oldani, hogy nem a lap neve alatt/mögött harcolsz a szakmánk ellen, és inkább saját nevedet, arcodat adod mindezekhez?

  2 órája · Szerkesztve · Tetszik · 1
• 

  Ludas Matyi Újság A csőlátást mindig utáltam, ha a lapot olvasod, a bal és jobb megjelenik a nálam közlésben... Ezt már egyszer megírtam. A LUDAS MATYI ÚJSÁG alatt szerepel a GYÖNGY KÁLMÁN név. A nyílt liberális politizálásotokkal nem foglalkoztam és a publikálásotok minőségével sem... A Ti dolgotok az IGÉT hirdetni és sulykolni.. A LUDAS MATYI KIADÓI JOGA A CÉGEMNÉL van, így azt teszek vele, amit jónak látok...és most úgy gondolom minden politikai szereplő helyet kaphat az újságban ...Ez a demokrácia és a sajtószabadság... Nem erről papolsz minduntalan ? A KURUCINFÓS megjegyzésed ezért nem is értem ...! Tényleg "ugorjunk"...!

  8 órája · Tetszik
  

  
  

Nem sokkal a berlini fal 1989. novemberi leomlása előtt a Szabad Európa Rádió magyar osztályán eligazítást tartottak azután, hogy az osztály igazgatója Washingtonban tárgyalt a külügyminisztérium illetékeseivel. Marad az „appeasement” („megbékélés”), szólt az instrukció, mert Washingtonban az a vélemény, hogy a Szovjetunió még akár száz évig is fennállhat. Amit örömmel hallgattak a SZER-nél néhány éve a langyosságot képviselő hangadók, mint Kasza Levente (művésznevén Kasza László), vagy a volt Konrád feleség Lángh Júlia, és nem örültek neki azok, akik inkább a Kádár-rendszerrel keményen konfrontálódó, ’56 után éveket a börtönben eltöltött Krassó György vonalának adtak volna nagyobb nyilvánosságot.

A két világrendszer másik oldalán Erich Honecker, volt NDK-s pártvezér hasonló véleményen volt. Ő 1989 januárjában azt jelentette ki, hogy a berlini fal az elkövetkező ötven-száz évben maradni fog. Ami mutatja, hogy egy földindulással felérő összeomlás igen nehezen jósolható meg.

A Szovjetunió és vele az egész kommunista világrendszer 1991 végén omlott össze. Ezt csak Zbigniew Brzezinski, Jimmy Carter elnök egykori nemzetbiztonsági főtanácsadója jósolta meg. Helene Carrere d’Encausse, a francia akadémia tagja is, de ő a széthullás okát a Szovjetunióba akaratuk ellenére bezárt nemzetek feszítő erejének tulajdonította.

A görögországi radikális bal/radikális jobboldali koalíció megjelenésével már megjelent az aggodalom az Európai Unió létének megszűnése miatt.

Jellemző, hogy mennyire a „vég szelleme” járja be Európát: a kapitalizmussal és a nyugati világgal szemben bírálóként, de soha nem rendszerkritikusként író Róna Péter közgazdász a Népszabadság csütörtöki számában Végállomás cím alatti cikkét ezzel fejezi be: „De mindenképpen úgy tűnik, valaminek a végén járunk.”

Az Európai Unión belül ezt különösen a görögök és a spanyolok gondolják így. Amint tudjuk, az előbbiek a múlt vasárnap ennek megfelelően voksoltak. A „rendszerkritikus” Szirizát választották meg, amely a többségi kormányzás érdekében azonnal koalíciót kötött a radikálisan jobboldali Független Görögök nevű párttal, amelynek vezetője, Panosz Kammenosz – és ezt nagyon szeretik elhallgatni nálunk is – olyan antiszemita kijelentéseiről ismert, amelyekért egy magyar miniszterelnököt és kormányát azonnal tartós diplomáciai karanténba helyeznének.

A Sziriza győzelméhez egy verbális atombomba is erősen hozzájárult, mégpedig a „fiskális fullasztás” kifejezés, amelyben a „fullasztás” („waterboarding”) a CIA egyik kínzási módszerére utal. Az évtized szóalkotását az új kormány pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz professzor gondolta ki, és azzal lélektanilag is igen erősen javította a görögök tárgyalási pozícióját a németekkel és az unióval szemben.
Igen, Görögországot a trojka, sőt a „washingtoni konszenzus” teljes intézményrendszere a világválság óta fullasztja úgy, hogy majdnem ötven százalékkal nőtt az öngyilkosok száma, míg zuhantak a fizetések, Hellaszt megülte a nyomor, a nélkülözés és a reménytelenség. A 340 milliárd eurós, Görögországot végletesen eladósító infúzió mellett.

A Sziriza győzelme a rendszer elleni lázadást jelenti, és a felmérések szerint az év végén már Spanyolországban is bekövetkezhet a Sziriza testvérpártjának tekintett Podemos győzelme esetén. Cipraszról azt tartották, „belenő” miniszterelnöki székébe. Nem ez történt. A legnépszerűbb uniós online portál, az Eurobserver.com szerint Ciprasz már hivatalba lépése első napján „bombát” hajított az EU-ba, amikor kijelentette, az unió a nélkül hozott a Mariupol ukrán város elleni rakétatámadásért az oroszokat felelőssé tevő nyilatkozatot, hogy nem konzultáltak vele.

Kár, hogy az EU vezetése nem olvasta Ciprasznak az év elején Washingtonban, a Brookings Intézetben tett nyilatkozatát, amelyben kijelentette: „Lélektanilag felkészültünk az összecsapásra.” Így is lett: Cipraszék villámgyorsan tesznek eleget választói ígéreteiknek, a kikötők, vasutak, elektromos művek privatizációjának leállításától az elbocsátott köztisztviselők visszavételén át a minimálbér emeléséig. Vagyis a választói elvárásoknak megfelelően leépítik a bankárokat éltető megszorítások korszakát.

A magát balközép irányzatúnak nevező brit New Statesman hetilap online kiadásában egy csütörtökön megjelent írás már attól tart, hogy a Sziriza Európában a „fősodratú politika összeomlását” idézi majd elő. A kanadai The Star január 24-én ezt a címet adta a görög helyzetről írt elemzésének: Görögország miként döntheti romba az EU-t.

A jelek szerint tehát végül is ezt a feladatot nem a világszerte rettegett magyar jobbközép kormány teljesíti be Nyirő tananyaggá tételével, vagy a betiltott Magyar Gárda villámfelbukkanásaival, noha a világsajtó és az EU majd’ öt éve elemzi ezt a vészforgatókönyvet.

Az egyébként oroszbarát Sziriza magatartásától igen sok függ majd. A félelem már a brüsszeli NATO-központra is rátelepedett. Az EU-ban és ott is páni félelemmel azt latolgatják, hogy a spanyol dominó után mi jöhet? Nagy-Britannia kilépése az unióból? Dánia búcsúja? Az új portugál balradikális Tempo de Avancar megalakulása? ÖVP-győzelem nyugati szomszédunknál? A francia Nemzeti Front Marine Le Penjének 2017-es győzelme az elnökválasztáson? Az, hogy az unió polgárai alulról mondják ki hangosan, mit gondolnak a „sajtószabadság” „szent” értékeiről egy olyan EU-tag Franciaország példáját látva, ahol egy kilencéves gyerek politikailag nem korrekt locsogása rendőrségi ügy? 

Netán az arra rádöbbenő magyarok tovább fokozódó unióellenessége, akik nem értik, hogy 1990-ben az egypárti kommunista zsarnoki rendszerben a Magyarországon elért életszínvonal miért lehetett közelebb az osztrákhoz, mint ma, noha huszonöt éve tombol nálunk a piaci rendszer, és már tíz és fél éve uniós tagok vagyunk? A Ciprasz-féle politikusokat az Udo Ulfkotte-i pórázon tartott és irányított nyugati sajtó eddig populistának nevezte. A korábban említett New Statesman-cikk végén ez áll: Ciprasz „egy olyan új megállapodás hordozója lehet, amely a populizmussal szembe populizmust állít úgy, hogy a hatalmi rend pártjai a történelem szemétdombjára kerülnek”.

Az Egyesült Államok legkitűnőbb elnöke, Ronald Reagan már 1982-ben ugyanezt a sorsot ígérte a Szovjetuniónak. Megmosolyogták. Korunkban a dolgok már felgyorsultak. Van ok optimizmusra.